A NATO főtitkára erős nyomás alá helyezte Magyarországot

Kulcsfontosságú mérföldkőhöz érkezett Svédország a NATO-csatlakozás ügyében: Recep Tayyip Erdogan török elnök csütörtök este jóváhagyta az észak-európai ország csatlakozását, a ratifikációs dokumentumot várhatóan pénteken továbbítják Washingtonnak. Mindeközben Jens Stoltenberg, a védelmi szervezet főtitkára utalt arra, milyen elvárásai vannak Magyarországgal szemben a NATO-bővítésével kapcsolatban.

Stockholm, 2023. október 24. Ulf Kristersson svéd miniszterelnök (b) és Jens Stoltenberg NATO-fõtitkár stockholmi sajtóértekezlete 2023. október 24-én. MTI/EPA/TT Hírügynökség/Jonas Ekstromer Fotó: Jonas Ekstromer

– Magyarország február végén ratifikálja Svédország NATO-tagságát – erről beszélt pénteken Jens Stoltenberg, a szervezet főtitkára azt követően, hogy csütörtökön Törökország hozzájárult a NATO bővítéséhez. Tervek szerint a ratifikációs dokumentumot már pénteken eljuttathatják Washingtonba. Stoltenberg egyúttal kiemelte, Svédország belépése az egész szövetséget erősebbé fogja tenni. A főtitkár pedig most arra számít, hogy a magyar parlament február végén esedékes ülésén ratifikálja Stockholm kérelmét.

A skandináv ország 2022 májusában, az ukrajnai háború kirobbanását követően Finnországgal együtt nyújtotta be csatlakozási kérelmét a védelmi szervezethez. Utóbbi 2023. április 4-én már tagja is lett a NATO-nak.

Svédország csatlakozásával a Balti-tengert NATO-országok vennék körbe, ami geopolitikai szempontból kiemelten fontos, tekintve, hogy éppen a Balti-tenger partján fekszik Oroszország enklávéja, Kalinyingrád. Mindemellett –noha a skandináv ország fegyveres erőit jelentősen csökkentették a hidegháborút követően – egyetértés van a nemzetközi közösségben arról, hogy nagy löketet kapna a csatlakozással a NATO. Svédország ugyanis modern légierővel és haditengerészettel rendelkezik, továbbá hajlandó a védelmi kiadásokat is növelni: a NATO-tagországoknak ugyanis a GDP két százalékát kell védelemre fordítania.

Törökország azzal a feltétellel járult hozzá Svédország NATO-csatlakozásához, hogy az Egyesült Államok F–16 típusú vadászgépeket ad el Ankarának mintegy húszmilliárd dollár értékben. A csomag továbbá modernizációs elemeket, valamint szoftverfrissítéseket is tartalmazna a már meglévő török légiflottának. Joe Biden amerikai elnök már a héten – a keddi török parlamenti szavazást követően – levelet küldött a kongresszus és a szenátus külügyi bizottságának, arra kérve a politikusokat, támogassák az F–16-osok eladását Ankarának.

Stratégiai NATO-szövetségesként folytatni akarjuk az együttműködést Törökországgal annak érdekében, hogy a török hadsereg ne csak saját állampolgárait védje, hanem fejlett képességekkel rendelkezzen

– emelte ki a török–amerikai együttműködés fontosságát Patrick Ryder, az amerikai védelmi minisztérium szóvivője.

A török jóváhagyást követően már csak Magyarország hozzájárulására van szükség ahhoz, hogy Svédország NATO-tag lehessen. Orbán Viktor miniszterelnök a svéd hivatali kollégáját, Ulf Kirsterssont Budapestre hívta, ám a svéd kormányfő leszögezte: sok megvitatandó ügyük van, de a NATO-tagságról nem fognak tárgyalni. – A NATO-tagságról nincs mit tárgyalni többé. Ezzel szemben megvitathatjuk például, hogy NATO-tagként miként tudunk a legjobban együttműködni – fogalmazott. Kristersson nem bocsátkozott jóslásba arról, hogy országa pontosan mikor válik a védelmi szövetség 32. tagjává, de azt mondta, hogy várhatóan nagyon hamar – írta az MTI.

Borítókép: Ulf Kristersson svéd miniszterelnök (b) és Jens Stoltenberg NATO-főtitkár (Fotó: MTI/EPA/TT Hírügynökség/Jonas Ekstromer)