Radikális döntést hozott két afrikai ország

Mali és nem sokkal később Niger hétfőn hivatalosan is tájékoztatta a Nyugat-afrikai Államok Gazdasági Közösségét (ECOWAS) kilépési döntéséről, miután az előző nap Burkina Faso társaságában bejelentették ez irányú szándékukat.

Abuja, 2023. augusztus 10. Bola Ahmed Tinubu nigériai elnök (k) a Nyugat-afrikai Államok Gazdasági Közössége (ECOWAS) vezetõinek a nigeri válság további kezelésérõl tartott tanácskozásán a nigériai fõvárosban, Abujában 2023. augusztus 10-én. A nigeri katonai junta nem tett eleget a közösség ultimátumának, és nem helyezte vissza a hatalomba a megválasztott elnököt. MTI/EPA/STR Fotó: STR

A bamakói külügyminisztérium írásos jegyzéket küldött erről a nigériai székhelyű nyugat-afrikai gazdasági tömörülés bizottságához. Időközben Niger is követte Mali példáját.

Ibroh Amadou Bacharou ezredes, a katonai junta tagja köszönti a francia katonai jelenlét elleni tüntetőket a nigeri fővárosban, Niameyben 2023. szeptember 16-án (Fotó: MTI/EPA/Issifou Djibo)

Az abujai külügyminisztérium hétfőn közzétett állásfoglalásában úgy fogalmazott, hogy Niger, Mali és Burkina Faso katonai vezetései nem jóhiszemű döntést hoztak.

Ehelyett a nem választásokkal hatalomra került vezetők nyilvános pózolásba kezdtek megtagadva saját népeiktől a szuverén jogot, hogy alapvető döntést hozzanak mozgás- és kereskedelmi szabadságukról, valamint arról, hogy megválasszák saját vezetőiket

− húzta alá a nigériai diplomáciai tárca közleményében.

Nigéria, amely jelenleg az ECOWAS soros elnökségi tisztségét is ellátja, közölte, hogy továbbra is kész tárgyalni a három országgal.

A három afrikai ország − amelyeket jelenleg katonai junta irányít − vasárnapi közös nyilatkozata szerint a szervezet „külföldi hatalmak befolyása alá került, elárulta alapító elveit, és veszélyt jelent a tagállamaira”. Nem nyújtott nekik segítséget a terrorizmus elleni küzdelemben, hanem épp ellenkezőleg, „jogtalan és embertelen” szankciókat vezetett be, amelyek miatt tovább romlott a humanitárius helyzet a három afrikai országban.

Az 1975-ben a nigériai Lagosban létrehozott, 15 nyugat-afrikai államot tömörítő ECOWAS azért léptetett életbe büntetőintézkedéseket Nigerrel, Malival és Burkina Fasóval szemben, illetve függesztette fel tagságukat, hogy rákényszerítse kormányaikat a demokrácia helyreállítására. 

A három afrikai országban az utóbbi időben megnőtt a dzsihadisták befolyása. Vezetésük eltávolodott Európától, különösen a területüket egykor gyarmatosító Franciaországtól, amely csapatokat állomásoztatott a térségben. A francia erők kivonását a puccsal hatalomra került katonai junták kényszerítették ki.

Borítókép: Bola Ahmed Tinubu nigériai elnök (k) a Nyugat-afrikai Államok Gazdasági Közössége (ECOWAS) vezetőinek a nigeri válság további kezeléséről tartott tanácskozásán a nigériai fővárosban, Abujában 2023. augusztus 10-én (Fotó: MTI/EPA/STR)