Az abujai külügyminisztérium hétfőn közzétett állásfoglalásában úgy fogalmazott, hogy Niger, Mali és Burkina Faso katonai vezetései nem jóhiszemű döntést hoztak.
Ehelyett a nem választásokkal hatalomra került vezetők nyilvános pózolásba kezdtek megtagadva saját népeiktől a szuverén jogot, hogy alapvető döntést hozzanak mozgás- és kereskedelmi szabadságukról, valamint arról, hogy megválasszák saját vezetőiket
− húzta alá a nigériai diplomáciai tárca közleményében.
Nigéria, amely jelenleg az ECOWAS soros elnökségi tisztségét is ellátja, közölte, hogy továbbra is kész tárgyalni a három országgal.
A három afrikai ország − amelyeket jelenleg katonai junta irányít − vasárnapi közös nyilatkozata szerint a szervezet „külföldi hatalmak befolyása alá került, elárulta alapító elveit, és veszélyt jelent a tagállamaira”. Nem nyújtott nekik segítséget a terrorizmus elleni küzdelemben, hanem épp ellenkezőleg, „jogtalan és embertelen” szankciókat vezetett be, amelyek miatt tovább romlott a humanitárius helyzet a három afrikai országban.
Az 1975-ben a nigériai Lagosban létrehozott, 15 nyugat-afrikai államot tömörítő ECOWAS azért léptetett életbe büntetőintézkedéseket Nigerrel, Malival és Burkina Fasóval szemben, illetve függesztette fel tagságukat, hogy rákényszerítse kormányaikat a demokrácia helyreállítására.
A három afrikai országban az utóbbi időben megnőtt a dzsihadisták befolyása. Vezetésük eltávolodott Európától, különösen a területüket egykor gyarmatosító Franciaországtól, amely csapatokat állomásoztatott a térségben. A francia erők kivonását a puccsal hatalomra került katonai junták kényszerítették ki.
Borítókép: Bola Ahmed Tinubu nigériai elnök (k) a Nyugat-afrikai Államok Gazdasági Közössége (ECOWAS) vezetőinek a nigeri válság további kezeléséről tartott tanácskozásán a nigériai fővárosban, Abujában 2023. augusztus 10-én (Fotó: MTI/EPA/STR)
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!