Ausztria megkezdte a migránsok visszatoloncolását Bulgáriába

Mivel a migránsáradat már nyolc-kilenc éve tart, és évente öt-hatezer főt regisztrálnak, 50 ezer ember visszatoloncolására lehet számítani.

Migrants sit on a wall in Trzac village, next to Bihac, where many migrants arrive after being pushed back across the Korana river by Croatian police, on November 8, 2023. Less than a year since Croatia proudly joined Europe's borderless zone some of Croatia’s EU peers including Slovenia and Italy in October reimposed border controls over concerns about migratory pressure, on the rise through the Balkans, and the situation in the Middle East. Two migrants camp are set in Bihac. Lipa camp for men only with the capacity of 1,500 and Borici camp where 200 migrants, families and minors. (Photo by Damir SENCAR / AFP) Fotó: Damir SENCAR / AFP

Ma két, Ausztriából induló chartergép szállt le Szófiában, egy délelőtt, egy délután. A délelőtti járattal állítólag nyolc–tíz, a délutánival 18 migráns érkezett, de a pontos számuk nem derült ki. A bolgár belügyminisztérium szűkszavú tájékoztatása szerint – amelyet a liberális sajtó is átvett – ebben nincs semmi szokatlan, a járat rutinszerű, azokon menekültek érkeztek a dublini egyezménynek megfelelően. A gép állítólag a szófiai repülőtérről továbbrepül Grúziába, ahova a fedélzeten tartózkodó migránsok többsége visszatér.

Az ellenzéki Pik.bg portál tudósítása szerint a délelőtti bécsi charter egyórás késéssel szállt le, miután törölték a járatot a repülőtér információs rendszeréből. A leszállás után a földi kezelőknek megtiltották a szervizelést. Csak a határrendészetet engedték be, a menekülteket paraván mögé rejtették el.

A kifutópályáról migrációs buszokkal továbbvitték őket. Délután 13 órakor újabb gép érkezett Brüsszel–Zágráb–Szófia útvonalon. Ezt a charterjátatot is törölték a repülőtér információs rendszeréből. A nevezett hírportál aggodalmát fejezte ki, hogy az elkövetkező napokban, hetekben, hónapokban naponta két-három gép fog leszállni, anélkül, hogy észrevennénk, amíg el nem érik a bűvös hatezres számot. Nem tudni, hol fognak élni ezek a migránsok, ki fogja őket támogatni, mi történik velük  pontosan. 

A neoliberális kormány nem vitt be bennünket a schengeni övezetbe, de elárassza migránsokkal az országunkat

– jelentette ki ma Kraszimir Karakacsanov miniszterelnök-helyettes, volt honvédelmi miniszter. Elmondása szerint csak 2023-ban 15 ezer migránst fogtak el és vettek nyilvántartásba, háromnegyedük már nincs is az országban.

Mivel a migránsáradat már nyolc-kilenc éve tart, és évente öt-hatezer főt regisztrálnak, 50 ezer ember visszatoloncolására számíthatunk. Ez katasztrofális lenne a csökkenő és idősödő népességgel rendelkező Bulgária számára. Több ezer migráns veszélyezteti a nemzetbiztonságot, és önmagában újabb demográfiai összeomláshoz vezet

– mondta az egykori Boriszov-kormány miniszterelnök-helyettese.

Közben a repülőtér 2-es terminálján gyülekeznek azok a polgárok, akiket felháborít az országba történő visszatoloncolás, valamint azok a feltételek, amelyekkel a liberális Denkov-kabinet vállalt, hogy vízi és légi úton beengedjék Bulgáriát a schengeni térségbe.

Megállapodás a schengeni csatlakozásról

Mint ismeretes, a december végén született megállapodás szerint Románia és Bulgária a légi és a tengeri forgalomban március 31-től csatlakozik a határok nélküli schengeni térséghez. A két országnak azonban a szárazföldi tagsága lenne égetően fontos az autós, kamionos forgalom, illetve az áruszállítások miatt. Ez még csak nem is félmegoldás, mert Bulgária áruforgalmának 97 százaléka a schengeni övezeten kívül marad. Mint már korábban megírtuk,

Nyugat-Európa azért vonakodik Románia és Bulgária teljes tagságától, mert amennyiben a két országot felvennék teljes tagként a térségbe, a Kínából érkező hajórakományok nagy része a sokkal rövidebb távolság miatt a görög kikötőket venné igénybe, és Görögországon, Bulgárián, Románián át jutna el Nyugat-Európába. Így nem kellene megkerülni a hajóknak a Földközi-tengeren át az egész kontinenst, vagyis a nyugat-európai kikötők jelentős tranzitdíjaktól esnének el. 

Ausztria Bulgária részleges schengeni tagságához olyan feltételeket szabott, mint például a Frontex részvételének legalább háromszoros megerősítése a Bulgária Törökországgal és Szerbiával közös határellenőrzésben, fokozott ellenőrzés a román–magyar és a bolgár–román határokon az illegális migráció kezelése érdekében, továbbá Bulgáriának mintegy hatezer menekültet kellene visszafogadni Ausztriából a kitoloncoltak közül. Ezen túlmenően el kellene fogadni a dublini migrációs kereteket, amely szerint abba az országba kell visszatoloncolni a migránsokat, ahol először az EU területére léptek. 

A Denkov-kormány decemberben eleinte tagadta, hogy ilyen kötelezettséget vállaltak volna Ausztriával szemben, de a bolgár ellenzék idén január elején bemutatta az EU Tanácsának jegyzőkönyvét Bulgária légi és vízi schengeni csatlakozásáról, amely egyértelműen kimondja Bulgária kötelezettségvállalását, hogy visszafogadja mindazokat a menedékkérőket, akik 2008-tól Bulgáriában léptek először az EU területére. Az ellenzék rámutatott, hogy a dokumentum szerint Bulgáriának nem lesz beleszólása az országba érkező migránsok számába. Kornelia Ninova, a Bolgár Szocialista Párt elnöke szerint a kormány tette a nemzeti érdek elárulásaként értékelhető.

Borítókép: Illegális migránsok (Fotó: AFP/Damir Sencar)