Az ukrajnai háború két éve számokban: szívszorító emberi tragédiák milliói és felfoghatatlan mértékű anyagi kár

Két éve, 2022. február 24-én robbant ki az ukrajnai háború, melynek apropóján érdemes áttekinteni, hogy eddig milyen súlyos következményekkel járt a Magyarország szomszédságában zajló fegyveres konfliktus. A katonai áldozatok száma mára átlépte a kétmillió főt, de a civilek közül is több mint harmincezren vesztették életüket vagy szereztek sebesülést. A menekültek száma tízmillió főre tehető. Az EU-ból Ukrajnába érkező segélyek mértéke a Marshall-tervhez hasonlítható, és a támogatások összege mára átlépte a 250 milliárd eurót.

Szelidove, 2024. február 14. Az ukrán országos rendõrség által közreadott képen a kelet-ukrajnai Donyecki területen fekvõ Szelidove kórházának romos épülete, amelyet orosz rakétatalálat ért 2024. február 14-én. Ukrán források szerint három ember, köztük egy gyermek életét vesztette. MTI/EPA/Ukrán országos rendõrség Fotó: -

Ami az orosz haderő veszteségeit illeti, Ukrajna naponta frissülő adatközlése szerint 2022. február 24-e óta nagyjából 408 240 halottra és megközelítőleg 1 224 720 sebesültre tehető az orosz haderő vesztesége. Összességében megállapítható, hogy a háborús felek adatközlései alapján eddig 2 015 960 fő halt meg vagy szerzett sebesülést a háborúban, ami jócskán meghaladja Budapest teljes lakosságát. A több mint kétmillió áldozat között az elhunytak száma átlépte a 600 ezer főt.

Az ukrán elnöki sajtószolgálat által közzétett felvételen orosz hadifogságból hazatérő ukrán katona telefonál, miután bajtársaival együtt ukrán fennhatóságú területre érkezett különbusszal az orosz határ közelében (Fotó: MTI/EPA/Ukrán elnöki sajtószolgálat)

A két éve tartó fegyveres összecsapások a polgári lakosságot sem kímélik: az ENSZ számításai szerint eddig 10 582 halottra és 19 875 sebesültre tehető a polgári áldozatok megerősített száma, de a valós veszteségek ennél jelentősen nagyobbak lehetnek. 

A civil infrastruktúra szintén hatalmas károkat szenvedett: 59 egészségügyi intézmény semmisült meg, és további 406 megrongálódott, az oktatási létesítmények esetében pedig a becslések 236-ra, illetve 836-ra tették ezeket a számokat. Utóbbi több, mint a magyarországi gimnáziumok száma!

A menekültek száma is óriási: Ukrajnán belül 3,7 millióan hagyták el az otthonaikat, rajtuk kívül pedig 6,3 millió ukrán döntött úgy, hogy távozik az országból. A tízmilliós menekültlétszám meghaladja Magyarország teljes lakosságát, arról már nem is beszélve, hogy az ENSZ várakozásai szerint idén 14,6 millió ukrán állampolgár szorul majd humanitárius segítségre. 

Az ukrajnai Gazdaságstratégiai Központ (Center for Economic Strategy) 2023. szeptemberi tanulmánya szerint az Ukrajnát elhagyó menekültek között akár 3,3 millió is lehet azok száma, akik a háborút követően sem térnek majd vissza hazájukba. Összehasonlításképpen, ez utóbbi szám lassan megközelíti a 3,9 milliós Horvátország teljes lakosságszámát. Mindez hosszabb távon is káros hatással lesz Ukrajna gazdasági helyzetére, hiszen kedvezőtlen esetben mintegy évi 7 százalékos GDP-kiesést is jelenthet. 

A nyugati világ veszteségei

A háború, illetve a brüsszeli szankciós politika által erősen gerjesztett energiaválság önmagában is érzékenyen érintette a nyugati világ gazdaságait, de a közvetlenül a háborúhoz kapcsolódó költségek is óriási mértékűek. A Világgazdasági Kutatóintézet (Kiel Institute for the World Economy) adatbázisa szerint az orosz inváziót követően – az idei év elejéig – 250 milliárd euró feletti értékben vállaltak kötelezettséget a nyugati világrendhez tartozó országok és intézmények Ukrajna megsegítésére. Összehasonlításképp, ez az összeg az EU jelenlegi – 1216 milliárd eurós – hétéves költségvetésének több mint ötödét teszi ki, ami arányosítva az Európai Unió közel másfél éves működéséhez lenne elegendő. 

A legnagyobb adományozónak eddig az uniós intézmények, illetve tagállamok számítottak a maguk 144,1 milliárd eurójával, őket az Egyesült Államok követte 67,7 milliárddal, míg egyéb területekről 40,6 milliárd származott. A katonai támogatásokban eddig messze az USA áll az élen, a tengerentúlról eddig 42,2 milliárd eurónyi ilyen típusú segítséget kapott Ukrajna. Ezt követte Németország 17,7 milliárd értékű haditámogatása, a dobogó harmadik fokára pedig az Egyesült Királyság fért fel 9,1 milliárddal. Dánia 8,4 milliárd eurós katonai támogatásai abból a szempontból kiugróak, hogy az egyéb formában nyújtott segélyek arányaiban kevesebb mint 5 százalékot tettek ki. Az uniós intézmények ötödikek voltak a sorban 5,6 milliárd euróval, melyből legalább 3,3 milliárdot halált okozó fegyverek tettek ki, 2,1 milliárd pedig milliós nagyságrendű lőszerbeszerzésre irányult.

A konkrét pénzügyi támogatásoknak szintén kiemelt szerep jutott, melyek nagyjából az összes támogatás felét jelentették. Csak az uniós intézményektől és az USA-ból 100 milliárd eurót meghaladó összeg érkezett Ukrajnába. Leginkább a Brüsszelből küldött 77,2 milliárd lógott ki felfelé a támogatások listájából, ami az 1216 milliárd eurót kitevő hétéves uniós költségvetés 6,3 százalékának felel meg. 

Arányaiban a legkisebb összeget a humanitárius segítségnyújtásra fordította a nyugati világ: az EU intézményeitől 2,2 milliárd euró érkezett ilyen célra Ukrajnába. A Németországból származó nem egészen hárommilliárd euró már kimagaslónak számított abszolút értékben, de arányos összevetésben ez is csak a katonai támogatások hatodát tette ki. Az USA 3,4 százalékos arányához képest azonban még ez is soknak tűnik.

Az Európai Unió kiemelkedő Ukrajna-finanszírozását az EU amerikai küldöttsége is megerősíti, mely arról számolt be a napokban, hogy a háború kezdete óta 96 milliárd dollárra rúgnak a segítségnyújtásra fordított európai összegek. Ezenfelül február elején az európai vezetők megegyezése értelmében további 54 milliárdot különítettek el Ukrajna részére 2027-ig, így összesen 150 milliárd dollárra – a 2021–2027-es uniós költségvetési keret több mint egytizedére – növekszik az uniós szerepvállalás mértéke. Ez nem sokkal marad el a Marshall-terv keretétől, ami 2023-ban 173 milliárd dollárnak felelt volna meg.

Ukrajna helyreállítása még a fentieknél is több pénzügyi forrást emészthet fel. Az orosz agresszió okozta károk értékét már egy évvel ezelőtt is 564-600 milliárd dollárra becsülték, és olyan becslések is születtek, melyek szerint akár 1100 milliárd dollárt is felemészthet a helyreállítás költsége. Ennyi pénzből közel hét évig működhetne az Európai Unió. 

A Világbank ennél óvatosabb, a múlt héten közzétett jelentésük szerint az újjáépítés és helyreállítás teljes költsége 486 milliárd dollár lesz a következő évtizedben, ami mintegy háromszorosa Ukrajna 2022-es GDP-jének.

A gazdasági következményekkel kapcsolatban a legfrissebb tanulmányában úgy vélekedett a Világgazdasági Kutatóintézet, hogy az ukrán GDP kumulatív veszteségei 2026-ra elérhetik a 120 milliárd dolláros szintet, ami a magyar gazdaság 2022-es bruttó hazai termékének több mint kétharmada. Ugyanebben az időszakban az ukrajnai tőkeállomány zuhanása megközelítheti az ezermilliárd dollárt. A háborúban közvetlenül nem érintett harmadik országok költségei összességében duplaakkorák lehetnek, mint az ukránok GDP-vesztesége, és 250 milliárd dollárra rúghatnak. Ezen belül az Európai Unió ilyen jellegű terhei nagyjából hetvenmilliárdot tehetnek ki – ami a jelenlegi hétéves költségvetés több mint öt százalékának felel meg.

Borítókép: Az ukrán országos rendőrség által közreadott képen a kelet-ukrajnai Donyecki területen fekvő Szelidove kórházának romos épülete, amelyet orosz rakétatalálat ért 2024. február 14-én. Ukrán források szerint három ember, köztük egy gyermek életét vesztette (Fotó: MTI/EPA/Ukrán országos rendőrség)