A kutatásból az is kiderült, hogy a németek többsége (49 százalék) ellenzi, hogy Ukrajnát német Taurus rakétákkal lássák el, míg 35 százalékuk támogatja, és a megkérdezettek 56 százaléka úgy véli, hogy Németországnak tevékenyen részt kellene vennie az Oroszország és Ukrajna közötti tárgyalásokon.
5,5 milliárd euró a németek pénzéből
A felmérés szerint tehát a németek fele úgy gondolja, túl sok támogatást kapnak az ukrán menekültek. Ők Németországban állampolgári ellátásra, azaz a munkanélküliek alapbiztosítására jogosultak. Az egyedülállók havi 563 eurót, míg a párok fejenként 506 eurót kapnak. A gyerekek után havi 357–471 eurót fizetnek életkoruktól függően. Az állam állja az egészségbiztosítást, a szállásköltséget, azaz a bérleti és fűtési költségeket is, van pénz a lakberendezésre és a tanszerekre is, írta a Deutsche Welle németországi, külföldieknek szóló közszolgálati hírügynökség.
Christian Lindner szociáldemokrata szövetségi pénzügyminiszter arra számít, hogy a 2024-es költségvetés 5,5 és 6 milliárd euró közötti összeget biztosít a német adófizetők pénzéből a németországi ukránok számára.
A németekhez képest Lengyelország például csak az első három hónapban fizet támogatást a menekültek számára, Csehországban öt hónap után havi 130 eurónak megfelelő összeget kapnak a menekültek, Nagy-Britanniában pedig még kevesebb állami támogatást kapnak.
Az ukrán háborús menekültek körülbelül kétharmada dolgozik Lengyelországban és Csehországban, több mint fele pedig Nagy-Britanniában. Németországban csak minden ötödik.
Dietrich Thränhardt szociológus, az SPD-hez kapcsolódó Friedrich Ebert Alapítvány tanulmányához állította össze ezeket a számokat. Szerinte nem a szociális juttatások nagy mértéke miatt vállal kevesebb ukrán munkát Németországban. A Münsteri Egyetem professor emeritusa megjegyzi, hogy Dániában (78 százalék), Svédországban és Hollandiában (több mint 50 százalék) is magasabb a dolgozó ukrán menekültek aránya, mint Németországban, pedig ott is állandó támogatást kapnak az államtól. A Deutsche Welle nehézkes munkaerőpiaci elhelyezkedést olyan okokkal indokolja, mint a bonyolult eljárások a szakmai képesítések, tudományos fokozatok és doktori fokozatok ellenőrzésére és elismerésére, valamint a nyelvi hiányosságok.