Félmillió is lehet: Zelenszkij nem mondhatott igazat az ukrán áldozatok valós számáról

Az ukrán elnök szerint 31 ezer ukrán katona vesztette életét a háborúban, azonban az országban mégis gomba módra szaporodnak a honvédtemetők. A politikusok és a szakértők is azt mondják, hogy a valódi veszteség félmilliós lehet. Ellenkező esetben miért lenne szükség a brutális kényszersorozásra?

Kijev, 2024. február 25. Volodimir Zelenszkij ukrán elnök sajtótájékoztatót tart az ukrajnai háború két évérõl Kijevben 2024. február 25-én. Oroszország 2022. február 24-én indított háborút nyugati szomszédja ellen. MTI/AP/Jevhen Maloletka Fotó: Jevhen Maloletka

Manipulációban jeles, azonban már szinte senki sem hisz már Volodimir Zelenszkij ukrán elnöknek, aki, úgy látszik, még arra sem fordít figyelmet, hogy ugyanazt kommunikálja, mint a serege főparancsnoksága. Ukrajnában, a régi potyomkini hagyományoknak megfelelően, mindig akkor szerveznek elnöki konferenciát, amikor valamiről terelni kell a figyelmet. Zelenszkij pedig jó színész módjára mindig olyan információkat oszt meg a közvéleménnyel, amiről aztán napokig lehet csámcsogni. 

Így gyorsan el lehet felejteni, hogy Ukrajna elvesztette a stratégiailag fontos Avgyejevkát, és, hogy korábban lezuhant egy ukrán hadifoglyokat cserére szállító orosz repülőgép is, amit feltehetően maguk az ukránok lőttek le.

Zelenszkij az Ukrajna a 2024-es évben nevű konferencián most azt találta mondani, hogy Ukrajna az elmúlt két évben mindössze 31 ezer katonát veszített, míg az orosz sereg 180 ezret. 

Ez azért is furcsa, mert egyrészt Ukrajnában törvény tiltja, hogy kimondja bárki is, hogy hány ukrán katona halt eddig meg, másrészt pedig az ország védelmi minisztériuma napi jelentéseiben közzéteszi, hogy hány orosz katona vesztette életét. Jelen állás szerint, az általuk jegyzett információk szerint az orosz veszteségek száma meghaladta a 410 ezret. Ez a szám is eltér a Zelenszkij által bejelentett 180 ezertől, ami szintén fejetlenségre enged következtetni. 

Az államfő bejelentését éppen ezért nem vették sokan komolyan. Az online konferenciát pedig alig hétezren nézték az interneten. Anatolij Sharij népszerű blogger például azt kérdezte a Telegram-csatornáján a bejelentést követően:

Lehet, hogy arra gondolt, hogy a többi halott a hadsereg soraiban gyakorlatilag civil volt?

Sokak szerint Zelenszkijnek úgy jöhetett ki a matek, hogy csak azoknak az elesetteknek a számát mondta ki, akik után a családok már kaptak valamiféle kompenzációt. 

A magukra valamit is adó szakértők és politikai csatornák szerint ugyanis havonta harmincezer az ukrán veszteségek száma, az elmúlt két évben pedig meghaladta a félmilliót. Ellenkező esetben nem lenne ennyi temető.

 A Telegram-csatornák a bejelentést követően a katonai parcellákról posztoltak felvételeket.

Zelenszkijnek még a New York Times sem hisz, amely már tavaly nyáron is hetvenezerre becsülte a halott ukrán katonák számát.

 

A leggyakrabban emlegetett szám a félmillió

A háború áldozatainak számáról a volt ukrán belügyminiszter tett nemrég bejelentést. Jurij Lucenko Petro Porosenko volt oligarcha államfő Prjamij nevű televíziójában azt mondta, hogy eljött az őszinteség ideje, és Volodimir Zelenszkijnek és a főparancsnoknak be kellene ismernie, hogy mostanra elérte a félmillió főt az elesett és súlyosan sebesült ukrán katonák száma. A volt tárcavezető is úgy gondolja, hogy havonta átlagosan harmincezer ukrán katona veszíti életét a fronton. És amiatt, hogy ezt a jelenlegi kijevi vezetés nem vallja be, kevesebb embert fog motiválni az ország védelme:

Az ötszázezer főt el kell osztani a hónapok számával, így kijön a havi harmincezer katona. Ezáltal nagyjából megérthetjük, hogy mi is zajlik valójában a fronton. Ekkora az áldozatok és a súlyos sebesültek száma is. Meg kell mondanod az igazságot az embereknek! Az ukránok rászolgáltak az igazságra! Meg kell tudniuk, hogy mennyien estek el eddig, és akkor nem lesz többé téma a társadalomban, hogy kell-e újabb mozgósítás vagy sem. Igen, ez sokkoló! De pont egy ilyen sokk segített félmillió embernek 2022. február 24-én, hogy jelentkezzen fegyveres szolgálatra. Más kiút nincs!

– mondta az egykor Viktor Janukovics elnök által két évre bebörtönzött volt belügyminiszter.

Akkor miért van szükség a kényszersorozásra?

Zelenszkijnek az átlagember sem hisz, sokan ugyanis bujkálni kényszerülnek a kegyetlen kényszersorozás miatt. Az utcai emberrablások mindennapossá váltak, miközben a kijevi hatalom a demokrácia látszatát játssza a nemzetközi partnerek előtt. A maszkos, fegyveres, olykor alvilági körökből kölcsönkért hadkiegészítők visznek mindenkit, akit csak az utcán találnak. Kárpátalján például annyira kegyetlenül zajlik a dolog, hogy a helyi beszámolók szerint már dohos pincékben tartják fogva és éheztetik is azokat a hadköteleseket, aki nem hajlandók aláírni az „önkéntes jelentkezést” a seregbe. Az ukrán sajtó pedig a rettegett huszti hadkiegészítő parancsnoksággal foglalkozik, ahol megverik a hadköteleseket. 

Mint írják: nemrég egy súlyosan beteg, szolgálatra alkalmatlan férfit – akinek az egyik karja és a fél arca is le van bénulva – vittek be, majd elvették tőle a telefont, megverték a pincében, és csak egy hónappal később hívhatta fel a feleségét, hogy már Lembergben van kiképzésen. Felmerül tehát a kérdés, ha nincs veszteség, akkor miért van kényszersorozás.

És miért érkezik a legtöbb településre naponta egy koporsó a frontról? Zelenszkijtől ezt egy nyugati újságíró sem kérdezte meg.

Borítókép: Volodimir Zelenszkij ukrán elnök sajtótájékoztatót tart az ukrajnai háború két évéről Kijevben 2024. február 25-én (Fotó: MTI/AP/Jevhen Maloletka)