Így támogatja Putyin háborúját Németország

A német szivárványkormány az egyik kezét arra használja, hogy rázza az öklét és követelje az Oroszország elleni szankciók kiterjesztését, a másik kezével eközben nem kevés pénzt csúsztat az agresszor Vlagyimir Putyin zsebébe, támogatva ezzel a háborút.

Brüsszel, 2024. február 1. Olaf Scholz német kancellár sajtóértekezletet tart az Európai Unió tagországai állam- és kormányfõinek rendkívüli csúcstalálkozóján Brüsszelben 2024. február 1-jén. MTI/AP/Omar Havana Fotó: Omar Havana

Amikor azonban a saját érdekek is sérülnének, az agresszor már nem is annyira agresszor, az orosz zsebek megtömése pedig már nem is annyira rossz dolog a orosz–ukrán háború közepette. Legalábbis erre utal az, hogy egyes fémeket még mindig Oroszországtól szereznek be a németek.

Ez a palládiumra is vonatkozik. A nemesfémet korábban többek között fehérarany ékszerekhez, fogászathoz, elektronikához és kipufogórendszerekhez használták. Ma már elsősorban a notebookokban és okostelefonokban, valamint a megújuló energiák villamosenergia-tároló rendszereiben és azok hálózataiban, illetve az elektromos autókban használják.

A nemesfém olyannyira fontos Németország energetikai átállása szempontjából, hogy a német kormány nem vezetett be importkorlátozást az Oroszországból származó palládiumra. 2023 októberében például 480 kilogramm palládium érkezett Németországba Oroszországból

– számol be róla a V4NA a Tagesschau német hírportálra hivatkozva, amely szerint Németország rendkívüli mértékben függ Oroszországtól. A DERA német nyersanyagügynökség szerint a palládium-világkereskedelem mintegy 44 százaléka még mindig Oroszországból, 32 százaléka pedig Dél-Afrikából származik, és a vanádium ugyanilyen fontos. Ezt többek között az acéliparban használják, de az elektromos autókhoz is szükség van rá. A vanádium nélkülözhetetlen a megújuló energiák gigantikus villamosenergia-tároló rendszereihez, a redoxáramlású akkumulátorokhoz. Ezek biztosítják az energiabiztonságot még nagyon nagy energiafogyasztás és szünetmentes áramellátás esetén is. A vanádium világpiacának 98 százalékát három ország adja: Kína, Oroszország és Dél-Afrika.

Franciaország is megtömi Putyin zsebét a háború alatt

Ahogy arról lapunk nemrég beszámolt, miközben az Európai Unióban egy-két kivételtől eltekintve habzó szájjal követelik az Oroszország ellen irányuló szankciók folyamatos bővítését, mondván, hogy ki kell éheztetni az agresszor Vlagyimir Putyin elnököt, néhány uniós ország szépen bevásárolt tavaly az orosz cseppfolyósított földgázból (LNG).

Az Oroszországból Franciaországba irányuló cseppfolyósítottföldgáz-szállítások 41 százalékkal nőttek 2023 első kilenc hónapjában az előző év azonos időszakához képest 

– legalábbis erről beszélt a Ria Novosztyi orosz hírügynökségnek Artem Sztudennikov, a külügyminisztérium európai osztályának igazgatója.

2022 végén Oroszország az orosz LNG-importnak köszönhetően az Egyesült Államok után a második földgázszállítója lett Franciaországnak. A 2023. január–szeptemberi időszakban a francia vásárlások Oroszországtól 41 százalékkal meghaladták a 2022-es év azonos időszakát

– mondta Sztudennikov. Hozzátette, hogy az orosz LNG-szállítások fő fogadóhelye a Montoir de Bretagne terminál, amely 2022-ben 1,68 milliárd köbméter, 2023 első felében pedig 0,89 milliárd köbméter LNG-t kapott.

Az Euronews korábban arról írt, hogy Oroszország továbbra is az EU második legjelentősebb LNG-kereskedelmi partnere. Az uniós országok 2023-ban az orosz LNG-export több mint felét vásárolták meg, és Kína után Spanyolország és Franciaország volt az orosz LNG második és harmadik legnagyobb vásárlója. Spanyolország 1,8 milliárd euró értékben vásárolt orosz LNG-t 2023 első kilenc hónapjában. Franciaország a második helyen áll az EU-ban, másfél milliárd euró értékben vásárolt orosz LNG-t. Utána Belgium következik, amely 1,36 milliárd euróért szerzett be cseppfolyósított földgázt.

Borítókép: Olaf Scholz német kancellár sajtóértekezletet tart az Európai Unió tagországai állam- és kormányfői rendkívüli csúcstalálkozóján Brüsszelben 2024. február 1-jén (Fotó: MTI/AP/Omar Havana)