Hozzátette, már az 5,2 százalékát le is tudtuk hívni a 2021–27-es időszakban rendelkezésünkre álló európai uniós forrásoknak, ami kevésnek tűnik ahhoz képest, hogy 2027-ig tart a pénzügyi időszak, de a 2014–2020-as időszakot is csak most zárjuk.
Hangsúlyozta, hogy nemcsak a felzárkóztatáson kell dolgozni, hanem a versenyképességi mutatók javításán is, mivel a versenyképesség és a fejlettség összefügg. Ezért meg kell találni azokat az ösztönzőket a vállalkozóknak, a kamaráknak, a gazdaságnak, amelyek egyben a versenyképesség javítását is lehetővé teszik – jegyezte meg.
Egyértelműnek nevezte a kapcsolatot a városiasodottság és a fejlettség, illetve a versenyképesség között is, és mivel Magyarország lakosságának több mint fele van kapcsolatban a fővárossal, Budapest nem hagyható ki a fejlesztéspolitikából.
Még ha időnként vérmesebb politikustársaim a nyilvános megbüntetését is követelik a városnak, egész egyszerűen aki Budapestet bünteti, az egész országot bünteti
– mondta.
Ismertette: a tervek szerint csaknem hétszázmilliárd forintnyi energiahatékonysági, víziközmű- és szennyvízhálózat-fejlesztési, 645 milliárd forintnyi árvízvédelmi, katasztrófakockázat-csökkentési, 430 milliárd forintnyi digitális fejlesztési, 416 milliárd forintnyi kis- és középvállalkozási, hitel- és vállalkozásfejlesztési, 252 milliárd forintnyi kutatás-fejlesztés-innováció, 57 forint milliárd természetvédelmi, harmincmilliárd forintnyi lakhatási és szociális szolgáltatási és 23 milliárd forintnyi közlekedésbiztonsági pályázat kiírását tervezik.
Borítókép: Illusztráció (Fotó: Pixabay/sweetlouise)
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!