Ennek a hírnek örülnek majd a pedagógusok

A Magyarországnak legutóbb megítélt kétmilliárd eurónyi uniós összeg jó része a tanári bérek emelésére megy, de egy jelentős rész jut a közoktatás általános korszerűsítésére és modernizációjára is – hangsúlyozta Navracsics Tibor közigazgatási és területfejlesztési miniszter az EU-források 2024 című konferencián szerdán Budapesten. Megjegyezte azt is: ma már nem az a kérdés, hogy mikor érkeznek az európai uniós források, hanem az, hogy mennyi érkezik és mire használjuk.

– A legutóbb megítélt kétmilliárd euró az eddig megítélt és utalásban lévő 10,2 milliárd euróhoz társul, tehát most már 12,2 milliárd eurónyi fejlesztési forrással számolhatunk – mondta Navracsics Tibor közigazgatási és területfejlesztési miniszter.

Navracsics Tibor közigazgatási és területfejlesztési miniszter beszél a Veszprém történetét bemutató Emlékgép című állandó kiállítás megnyitóján a veszprémi Laczkó Dezső Múzeumban 2024. február 29-én. Fotó: MTI/Katona Tibor

A miniszter leszögezte, ha változó mértékben is, de egyértelműen nyertesei vagyunk az európai uniós tagságnak, a számok önmagukért beszélnek. 

Még most sincs száz százalékig elszámolva a 2014–2020-as időszak, de a legfrissebb adatok alapján az élen vagyunk az európai uniós tagállamok között az európai uniós források felhasználásában – mondta. Megjegyezte, a számokból is látszik: Magyarországnak érdemes pénzt adni, mert azt jól, hatékonyan és eredményesen használja fel.

Nemcsak a területi felzárkóztatás szempontjából, hanem az ágazati fejlesztési politikák, sőt a társadalompolitikai célok szempontjából is a legeredményesebb európai uniós tagállam vagyunk

 – fejtette ki.
Megemlítette, hogy az operatív programok már javában a megvalósulás útján haladnak, van olyan operatív program, amelynek már csaknem a felét kiírták, és az összegeket meg is ítélték. Ilyen a Top Plusz például, de a Ginop Plusznál is várható a következő időszakban egy nagyon nagy kiírási hullám, éppen azért, hogy a gazdaságnak újabb lendületet lehessen adni – fogalmazott. 

Megjegyezte, hogy Magyarország helyreállítási tervének támogatási része 2300 milliárd forintot jelent, a hitel része pedig az a 2800-2900 milliárd forint körüli összeg, amelyet majd kedvezményes kamattal kell visszafizetni. Az ezekből megvalósuló projekteknek 2026 nyár végéig el kell készülniük és üzemelniük kell, tehát óriási nyomás alatt lesz rövidesen a magyar gazdaság a kivitelezésben is – fogalmazott. Hozzátette, nagy programok indulnak, jelentős mértékben energetikai programok, olyanok, amelyek túlnyomó többségben az építőipar számára is komoly löketet jelentenek.

A hároméves csúszásról azt mondta Navracsics Tibor: – Idegesítőnek tűnik, hiszen mi valójában már 2021. január elsején kezdtük volna a megvalósítását az európai uniós projekteknek, ugyanakkor még így is az eredeti ütemterv szerint tudtunk és tudunk most is haladni, hiszen ez az újabb kétmilliárd euró, amihez hozzájutottunk, ez is az ütemterv szerint megy. 

Hozzátette, már az 5,2 százalékát le is tudtuk hívni a 2021–27-es időszakban rendelkezésünkre álló európai uniós forrásoknak, ami kevésnek tűnik ahhoz képest, hogy 2027-ig tart a pénzügyi időszak, de a 2014–2020-as időszakot is csak most zárjuk.
Hangsúlyozta, hogy nemcsak a felzárkóztatáson kell dolgozni, hanem a versenyképességi mutatók javításán is, mivel a versenyképesség és a fejlettség összefügg. Ezért meg kell találni azokat az ösztönzőket a vállalkozóknak, a kamaráknak, a gazdaságnak, amelyek egyben a versenyképesség javítását is lehetővé teszik – jegyezte meg.
Egyértelműnek nevezte a kapcsolatot a városiasodottság és a fejlettség, illetve a versenyképesség között is, és mivel Magyarország lakosságának több mint fele van kapcsolatban a fővárossal, Budapest nem hagyható ki a fejlesztéspolitikából. 

Még ha időnként vérmesebb politikustársaim a nyilvános megbüntetését is követelik a városnak, egész egyszerűen aki Budapestet bünteti, az egész országot bünteti

 – mondta.
Ismertette: a tervek szerint csaknem hétszázmilliárd forintnyi energiahatékonysági, víziközmű- és szennyvízhálózat-fejlesztési, 645 milliárd forintnyi árvízvédelmi, katasztrófakockázat-csökkentési, 430 milliárd forintnyi digitális fejlesztési, 416 milliárd forintnyi kis- és középvállalkozási, hitel- és vállalkozásfejlesztési, 252 milliárd forintnyi kutatás-fejlesztés-innováció, 57 forint milliárd természetvédelmi, harmincmilliárd forintnyi lakhatási és szociális szolgáltatási és 23 milliárd forintnyi közlekedésbiztonsági pályázat kiírását tervezik.

Borítókép: Illusztráció (Fotó: Pixabay/sweetlouise)