Így tudna megváltozni a közel-keleti keresztények helyzete

A közel-keleti országokban egyre csak fogyatkozik a keresztények száma, a helyzetük ugyanis rendkívül nehéz. Több mint 360 millió olyan üldözött keresztény van a világon, akik jelenleg elnyomást és diszkriminációt szenvednek el. Ez azt jelenti, hogy minden hetedik hívőből egyet érint ez a probléma. Tárik Meszárral, az Eurázsia Központ és a Migrációkutató Intézet vezető kutatójával beszélgettünk arról, hogy mit tehet a nemzetközi közösség, és milyen következményei lehetnek annak, ha nem változik a keresztények helyzete a térségben.

 Tárik Meszár, az Eurázsia Központ és a Migrációkutató Intézet vezető kutatója szerint a közel-keleti keresztények helyzete egyre rosszabb (Forrás: Tárik Meszár)

– Hogyan kell elképzelni konkrét élethelyzetekben azt, hogy a keresztények milyen körülmények között élnek?

– A nem muszlim csoportok üldöztetése a legtöbbször nem állami szinten valósul meg. Komoly problémát jelent, hogy az egyes kormányok uralma és befolyása nem fedi le az adott ország teljes területét, ami az irányításukon kívül eső katonai szervezetek, azaz milíciák vagy terrorista csoportok megerősödéséhez vezet. Elég csak megemlíteni azt a Közel-Kelet legnagyobb keresztény közösségével (több mint tízmillió fő) bíró Egyiptomot, ahol a szélsőséges csoportok a központi kormánytól távol eső területeken számos merényletet hajtottak végre az elmúlt években. 

Az arab országokban élő keresztények nem élnek sokkal különbözőbb életet, mint muszlim polgártársaik, de az időnként előforduló ellenük irányuló támadások jelentősen rontják életminőségüket. Ezenfelül tovább rontja a helyzetet több ország esetében is, hogy a szekuláris vezetés hiánya következtében a szélsőséges vallási gondolkodás túlzott befolyást gyakorol a közéletre, ami negatívan érinti a kisebbségi csoportokat.

– Mi tudná megváltoztatni a helyzetüket? A politika hogyan tudna segíteni?

– Az arab országokban a politikai hatalmat gyakorlók feladata megoldani a problémát. Ezt négy tényező egy időben történő megléte által tudnák elérni: infrastruktúra-fejlesztés, munkalehetőségek biztosítása, fizikai védelem megszervezése, kisebbségi jogok kiszélesítése. Emellett az időnként felerősödő keresztényellenes propaganda megszüntetésére is törekedniük kell. A jogvédők szerint viszont csak az okozna igazi javulást a keresztények helyzetében, ha az egyes csoportoknak autonómiát biztosítanának, például Irakban, de ennek az esélye szinte a nullával egyenlő.

– Mit tesznek a nemzetközi szervezetek?

– Több mint 360 millió olyan üldözött keresztény van a világon, akik jelenleg elnyomást és diszkriminációt szenvednek el. Ez azt jelenti, hogy minden hetedik hívőből egyet érint ez a probléma. Egyesek erőszak és emberrablás áldozatai lesznek, míg mások munkájuk és megélhetésük elvesztését kockáztatják. Számos jótékonysági szervezet dolgozik a különböző országokban. Egészségügyi ellátást, oktatást és a mindennapi szükségletek kielégítését kínálják a bajba jutott embereknek. Mások azon dolgoznak, hogy eltöröljék vagy felülvizsgálják azokat az igazságtalan törvényeket, amelyek a keresztények mindennapi életét érintik. Mindenképpen kiemelendő a Hungary Helps Ügynökség tevékenysége is. Ők a Közel-Keleten olyan országokban hajtanak végre projekteket, mint Irak, Szíria, Jordánia, Libanon, Izrael és Palesztina. A program lényege, hogy helyben segítenek a Közel-Keleten élő keresztény és más kisebbségek, például a jezidik életkörülményein. Többek között javítják a szociális stabilitásukat, épületeket újítanak fel, iskolákat hoznak létre, munkalehetőséget teremtenek.

Az üldözött keresztények sorsa bizonytalanul lebeg a levegőben (Fotó: Pexels)

– Milyen következményekkel járhat Európára és a világra nézve az, ha nem változik semmi ebben a kérdésben?

Ha az ismertetett tendenciák folytatódnak, akkor továbbra is folytatódni fog a térség keresztényeinek elvándorlása. A célországok közé Nyugat- és Észak-Európa államai (például az Egyesült Királyság és Svédország), az Egyesült Államok, Kanada, valamint Ausztrália tartoznak. Tehát Európára elsődlegesen némi migrációs nyomás helyeződhet, de ez a folyamat már évtizedek óta zajlik, ami miatt hatalmas kolóniák jöttek létre az említett területeken. Továbbá az is problematikus, hogy a tapasztalatok szerint míg az első generációs közel-keleti keresztény menekültek még tartják szokásaikat és őrzik hagyományaikat, addig a másod- és harmadgenerációsoknál már visszaesés tapasztalható ebben a tekintetben. Közösségeik szétforgácsolódása hosszú távon kulturális sajátosságaik leépülésével járhat, ami a több ezer éves ősi keresztény csoportok megszűnését idézheti elő.

Borítókép: Illusztráció (Fotó: Pexels)