Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a Magyar NemzetA nemzetközi kutatócsoport a kozmikus sugárzáson alapuló kormeghatározási módszerrel elemezte a Korolevóban az 1970-es években feltárt ősi kőeszközök körüli üledékrétegeket.
Roman Garba, a Cseh Tudományos Akadémia (CAS) Nukleáris Fizikai Intézetének tudósa, a tanulmány vezető szerzője elmondta, hogy a Homo erectus volt az első hominida, amely mintegy kétmillió éve Afrikából Közel-Kelet, Kelet-Ázsia és Európa felé vándorolt.
Garba hozzátette: Korolevóban csak kőeszközök kerültek elő, csontmaradványokat nem találtak. A lelőhely kora alapján azonban a Homo erectus készíthette a kőeszközöket, mert az volt az egyetlen emberi faj abban a korszakban. A tudós szerint az egykori emberek a ragadozók által elejtett és hátrahagyott húst ehették,
és valószínűleg tüzet is tudtak gyújtani.
A tanulmányból kiderül, hogy a pattintott kőeszközeik, amelyek az úgynevezett oldovai kultúrára jellemzőek, vulkanikus kőzetből készült, nagyon egyszerű szerszámok az emberi technológia hajnalából.
A kutatás jelentőségével kapcsolatban Garba elmondta, hogy a korolevói régészeti helyszín kormeghatározásával egyfelől a grúziai dmanisi és a spanyol atapuercai lelőhelyek közötti térbeli és időbeli szakadékot sikerült áthidalni, másfelől azt a hipotézist is meg tudták erősíteni, hogy az első hominidák kelet vagy délkelet felől érkeztek a térségbe.
A Nature folyóiratban szerdán publikált kutatás arra utal, hogy a korai hominidák a felmelegedési periódusokban már jóval a középső pleisztocén földtörténeti korszak előtt magasabb szélességi körök felé vándoroltak.
Korolevo a legészakibb előőrse lehet a vélhetően a Homo erectushoz tartozó embernek – fűzte hozzá John Jansen, a Cseh Tudományos Akadémia geotudósa, a tanulmány társszerzője.
Garba szerint már csak az a kérdés, hogy mikor fedeznek fel a korolevói lelethez hasonló vagy még korábbi leleteket más ukrajnai, romániai, bulgáriai vagy szerbiai helyszíneken.
A Magyar Nemzet konzervatív, nemzeti-kulturális hetilap, amely nemcsak híreket közöl, hanem értelmezi is a világot. Hiteles szerzőkkel, mélyebb összefüggésekkel és időtálló gondolatokkal segít eligazodni a közélet, a kultúra, a történelem és a mindennapi élet kérdéseiben.
Mi nem felejtjük. És ne felejtsük azt sem, ami ma történik. Hiszen mindezzel még nekünk lesz dolgunk.
A Magyar Nemzet konzervatív, nemzeti-kulturális hetilap, amely nemcsak híreket közöl, hanem értelmezi is a világot. Hiteles szerzőkkel, mélyebb összefüggésekkel és időtálló gondolatokkal segít eligazodni a közélet, a kultúra, a történelem és a mindennapi élet kérdéseiben.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.
