Brüsszel foggal-körömmel ragaszkodik ahhoz, hogy ráerőltesse a tagállamokra a nyitott határok politikáját, erről beszélt Kovács Attila, az Alapjogokért Központ európai uniós kutatási igazgatója.
Az Európai Parlament és az Európai Bizottság egymásra licitáltak az elmúlt tíz évben, hogy melyikük képes befogadópártibb álláspontot elfoglalni a brüsszeli politikai és kommunikációs térben, és melyikük képes jobban rákényszeríteni a tagállamokat, hogy ezt a migrációpárti álláspontot elfogadják
– összegezte az uniós migrációs politika lényegét Kovács Attila.
A sajtótájékoztatón Lajkó Fanni, az Alapjogokért Központ elemzője az Európai Parlament plenáris ülésén szavazásra kerülő migrációs és menekültügyi csomagot kifogásolva elmondta, hogy a paktum − figyelmen kívül hagyva az önrendelkezés és a nemzeti szuverenitás elvét − megvonja a nemzetektől azt az alapvető jogot, hogy maguk döntsék el, kit és milyen körülmények között kívánnak befogadni az országukba, kivel akarnak együtt élni.
A paktum állandósítja a függőség és a tehetetlenség körforgását, amelynek során a terheket egyik tagállamról a másikra hárítják anélkül, hogy a kiváltó okokkal foglalkoznának, vagy fenntartható megoldásokat kínálnának. Az uniós intézmények szembemennek az európai polgárok érdekeivel, és a magyar választók migrációs kvótákkal szembeni mélyen gyökerező ellenállásával, amely politikai hovatartozáson átívelő és az egész nemzetet átható kérdés
– tette hozzá. Kiemelte: hatvan nap van hátra az európai parlamenti választásokig, amelyek tétje, hogy lesz-e olyan változás, amely háború helyett a békét, a migráció ösztönzése és menedzselése helyett a migráció megállítását, a genderőrület helyett pedig a genderideológiával szembeni fellépést támogatja.
Borítókép: Kovács Attila, az Alapjogokért Központ európai uniós kutatási igazgatója és Lajkó Fanni, az Alapjogokért Központ elemzője (Forrás: Alapjogokért Központ)
