A 2022 februárjában kitört orosz-ukrán háború a szemünk előtt rajzolja át a konvencionális háborút, és alapjában véve a fegyveres konfliktusok megvívásának a módját. Egészen elképesztő módon a háború során mondhatni túlzó szerephez jutottak a drónok és a dróntechnológia.
Az Egyesült Államok és Nagy-Britannia már az első világháború során próbálkozott pilóta nélküli eszközök használatával, de a drónok szerepe felértékelődött az Egyesült Államok és a Szovjetunió közötti hidegháború során. Mégis elmondható, hogy ezen eszközök igazán csak az utóbbi 15-20 évben lettek ismertek a széles közönségek számára. Az 2020-as hegyi-karabahi háború bebizonyította azt, hogy nem számít a széles körű támogatás és a konvencionális hadsereg, hiszen az azeriek némiképp paradigmát váltottak, és viszonylag gyorsan megnyertek egy háborút az örményekkel szemben, a konvencionális drága felszerelések helyett az olcsóbbnak mondható török és izraeli drónokkal.
Az ez irányú elmozdulás most az orosz–ukrán háborúban teljesedett ki, és előirányozza azt, hogy a jövő háborúit hogyan is fogják vívni a harctéren. Egy olyan aspektusra is rávilágított, hogy némileg hosszabb ideig a drónok használatával kiegyenlíthető a harci felek közötti esetleges aszimmetria.
Az orosz–ukrán háborúban való alkalmazás
Az ukrajnai háborút példátlan méretű drónok bevetése jellemzi. A felek több ezer pilóta nélküli légi járművet használnak az ellenséges erők követésére, a tüzérség irányítására és a célpontok levadászására.
Elsősorban annak köszönhető az, hogy a drónok ilyen nagy szerephez jutottak, hogy egyik félnek sem sikerült kialakítania a légi fölényt, annak ellenére, hogy példának okáért az Oroszországi Föderáció rendelkezik a világ egyik legnagyobb vadászbombázó-flottájával.
A bevetett drónok súlya a kis tenyérbe illő gépektől egész fél tonnáig terjedhet. A felek kezdetben a nagyobb drónokat részesítették előnyben, azonban ahogy alkalmazkodtak az új körülményekhez, úgy egyre gyakrabban és könnyebben vadászták le ezeket a nagyobb drónokat. Így emiatt fokozatosan inkább áttértek a kisebb drónok használatára, amelyeket nehezebb felderíteni és lelőni. Míg a nagyméretű, újrafelhasználható katonai drónokat ritkán alkalmaznak ebben a háborúban, az ukrán és az orosz szárazföldi erők széles körben használják a kisebb katonai és kereskedelmi vagy barkács drónokat. Így állhatott elő az, hogy nagy tételben felvásárolták a hobbi és szabadidő drónokat, melyet kizárólag civil felhasználásra gyártottak.
Ezek a drónok nagy pontossággal képesek egyszeri célpontokra csapást mérni, miközben kevésbé tudják hatástalanítani őket a különböző légvédelmi rendszerek.
Az olcsó és kis méretű drón az egyik leghatásosabb fegyvernek bizonyult a több mint két éve tartó háborúban. Ez annak is köszönhető, hogy a frontvonalon és közvetlenül a front mögötte sűrűn koncentrálódik az orosz és az ukrán légvédelem, ezért pedig egyik fél sem teremtette meg a valós légi fölényt a hagyományos vadászgépek és repülők bevetésével. Másfelől az is elmondható, hogy a drónok a célpont észlelésétől a megsemmisítéséig eltelt időt jelentősen lerövidítik, emiatt pedig rendkívül hatékony fegyvernemnek minősülnek.
A drónokat több osztályba lehet sorolni, azonban Ukrajnában többnyire a kis és olcsó FPV drónokat vetik be, amelyeket a földön tartózkodó pilóták irányítanak.
Az ilyen jellegű drónok teljes költsége mindösszesen körülbelül 500 dollár, ebbe beleszámítva a robbanófej költségét is, tehát előnyösebb a harcoló feleknek ezeket bevetni a sokkal drágább rakétáknál és egyéb precíziós fegyvereknél.
Ezeket a frontvonaltól távolabb indítják el és típustól, tehertől függően a hatótávolságok az információk szerint 5–20 kilométer között mozoghat. A drónt egy távirányító és egy szemüveg segítségével működteti a katona, míg egy másik térképek segítségével útbaigazítást ad a vezető katonának.
A pilóta a drónon levő kamerán keresztül felméri az adott célpont legsebezhetőbb pontját, majd végrehajtja a támadást, kioldja a robbanófejet vagy belerepül a kijelölt célpontba a katonák életének kockáztatása nélkül.
Ezzel pedig elképesztő módon egy mindössze 500 dollárba kerülő eszköz megváltoztatja a felállást, hiszen a olcsó drón meg tud semmisíteni egy több millió dolláros tankot vagy tüzérségi eszközt is. Másfelől az is kiemelendő, hogy bár a légvédelemmel lehet hatástalanítani a drónokat, de ez az adott állam számára rendkívüli költségekkel jár, mert a tüzérség és az elfogórakéták bevetése egy olcsó drón ellen több ezer vagy akár több millió dollárba is kerülhet, emiatt pedig új megoldásokra volt szükség, hogy olcsóbb legyen a hatástalanításuk, mint amennyibe a drón kerül.
A kisebb drónok bevetése, amely a háború kezdetén következetlen volt, mára rendkívül szervezetté vált, és valamelyest beépültek a harcoló felek fegyveres erőinek struktúrájába és háborús doktrínáiba. Harctéren való alkalmazásuk egy összetettebb feladat, mely a felderítő drónokkal kezdődik. Ezek az eszközök hatalmas teljesítményű kamerákkal vannak felvértezve, amelyek valós idejű képet továbbítanak a drón szárazföldön lévő pilótájának, ezzel lehetővé téve, hogy valós időben, felülről keressék a szárazföldön az ellenséges célpontokat.
Érdekességként megjegyzendő, hogy az ilyen felderítő drónokból is több fajtát használnak. Ezeket többnyire polgári használatra gyártották, melyeket világszerte esküvők, tájképek és különböző események megörökítésére használnak. Az ilyen drónok költsége mindössze pár ezer dollár, és közvetlenül a frontvonalon használják a katonák felderítésre. A többi felderítő drón már sokkal többe kerül, amelyeket frontvonaltól mélyebben működtetik. Ezek hatótávolsága sokkal nagyobb és mélyebbre belátnak az ellenséges frontszakasz mögé, és ezek már nem polgári használatra lettek tervezve.
A célpontok észlelését követően a célpont koordinátáit eljuttatják a parancsnokoknak, akik egy rendszeren keresztül meghatározzák az egységeknek, hogy mi az esetleges legjobb módszer a drónokkal való semlegesítésükre.
Emiatt a katonák egyenesen már rettegnek a propeller zúgásától. A drónok miatt tankok és nehéz harci járművek visszább húzódtak a fronttól pár kilométerre.
A kereskedelmi drónok olyan információkat szolgáltatnak a katonáknak a harctérről, amelyek korábban csak a magasabb parancsnokságok számára voltak elérhetők. Így egyetlen ukrán vagy orosz egység sem próbálna meg manőverezni vagy támadást indítani legalább egy kis kereskedelmi drón nélkül, amely felderítené és valós idejű információkat szolgáltatna a közeli ellenséges és baráti erők helyzetéről.
Nagyon úgy fest, hogy az ezen technológiák alkalmazása rendkívül hatékony módon kiegészíti a többi fegyvernemet, és a legolcsóbb módon képes likvidálni az ellenséges célpontokat, mely igencsak hasznos lehet egy drága és elhúzódó háborúban.
Nagyobb hatótávolságú technológia alkalmazása
Az olcsó drónok alkalmazása mellett elmondható, hogy a háborús felek nem csak a harctéren használják a drónokat, hanem a több száz kilométerre lévő célpontokat is támadnak a nagy hatótávolságú pilóta nélküli járművekkel.
(Fotó: warfiles.ru)
Az ilyen járművekkel stratégiai fontosságú célpontokat lehet támadni, mélyen az ellenséges országban. Ezek a háború során rendkívül hatékonynak bizonyultak. A nagy hatótávolságú iráni drónok például azoknál a légvédelmi rakétáknál is kevesebbe kerültek, amelyeket Ukrajna kezdetben a semlegesítésükre használt. Az Oroszország által használt iráni Shaded elsődleges célja az, hogy kimerítse az ukrán légvédelmet. Egy ilyen drón maximum százezer dollárba kerülhet, mely alacsonynak számít, ha a korszerű rakétákkal vagy egyéb fegyverekkel vetjük össze az árat. Az ukránok válaszul a sorozatos támadásokra nyugati hátszéllel saját drónokat fejlesztettek ki, amelyekkel mélyen Oroszországban intéznek támadásokat.
Bayraktar TB2
A Bayraktar TB2 a török Baykar által kifejlesztett és gyártott taktikai fegyveres pilóta nélküli rendszer, amelyet elsősorban az ukránok használnak a háború folyamán. A gyártó szerint a drón egyetlen integrált rendszerben nyújt minden olyan megoldást, amelyre az üzemeltetőnek szüksége lehet. Az eszköz egy közepes magasságú, hosszú élettartamú, taktikai pilóta nélküli légi jármű, amely képes hírszerzési, felderítési és fegyveres támadási feladatok végrehajtására. A drón 2014 óta sikeresen teljesít küldetéseket a török hadsereg, a rendőrség és a csendőrség kötelékében. Jelenleg körülbelül több mint 600 Bayraktar áll Törökország, Katar, Ukrajna és Azerbajdzsán és egyéb államok szolgálatában.
A szárnyfesztávolsága 12 méter, magassága 2,2 méter, hossza pedig 6,5 méter. Meghajtásáról egy 105 lóerős hajtómű gondoskodik. A Bayraktar TB2 repülési rekordja 27 óra 3 perc 7,8 kilométeres magasságban. A drón 300 kilométeres távolságig irányítható, maximum 150 kilogrammos súlyt tud hordozni a hasznos tömegén kívül, ami 550 kilogramm. Összesen tehát a felszálláskor a drón 700 kilogrammot nyomhat. Üzemeanyagtartálya 300 liter kapacitású. Az eszköz négy lézerirányítású intelligens lőszerrel van felvértezve.
A Bayraktar rendkívül költséges, darabonként ötmillió dollárba kerülhet. Oroszország a drón nagy mérete miatt eléggé hatékonyan tudta eddig sikeresen likvidálni ezt az úttörőnek mondható ukránok által használt drónt.
Switchblade 600
Az amerikai Switchblade 600-at, az AeroVironment nevű cég által fejlesztett és tervezett csúcstechnológiával felszerelt drón. A nyugati támogatásnak köszönhetően az ukránok használják a háború során. A 39 kilométeres hatótávolsággal, 40 perces várakozási idővel és akár 185 km/órás sebességgel való repülés képességével a Switchblade 600 kimondottan a páncélozott járművek ellen készült.
A drón a Javelin páncéltörő rakétán alapuló páncéltörő robbanófejjel van felszerelve, amelyet harckocsik és nehéz páncélozott járművek semlegesítésére terveztek.
A Switchblade 600 egy drónból áll, amely egy hátizsákban hordozható és egy indítóállomásról indítható. A drón két összecsukható tandemszárnnyal rendelkezik. Az eszköz három összetevője a drón, a csöves indítószerkezet és a táblagépes tűzvezető rendszer, amelyek összesen 54,4 kilogrammot nyomnak. A drón repülőgépvázának hossza 1,3 méter, súlya pedig körülbelül 22,7 kilogramm. A fegyvert egy elektromos akkumulátor és légcsavar hajtja. Úgy tervezték, hogy 20 perc alatt 40 kilométerre repüljön, majd további 20 percig várakozzon.
Orosz–ukrán háború 
