A NATO–Ukrajna Tanács üléséről számolt be Szijjártó Péter, aki elmondta, hogy az ülésen ukrán kollégája azt ecsetelte, milyen komoly mennyiségű és komoly technológiai szintű fegyverre van szüksége Ukrajnának ahhoz, hogy tovább tudja vívni az orosz–ukrán háborút.
Összefoglalva azt tudom önöknek mondani, hogy minden, amit ma hallhattam, hallhattunk a NATO–Ukrajna Tanács ülésén, az azt erősítette meg, hogy minél előbb el kell jönnie a békének. Ha nem sikerül nagyon gyorsan békét teremteni, akkor a halottak számának növekedése és a pusztítás mértéke drámai mértékben fel fog gyorsulni.
A külgazdasági és külügyminiszter szerint a békepárti álláspont erőteljesen kisebbségben van a NATO-n belül.
Az ülésen elhangzott az a mondat, hogy a cél nem a béke megtalálása, hanem a háború megnyerése. Azt azonban diplomáciai okokból nem közölte a tárcavezető, hogy melyik ország képviselője mondta ezt.
Üres szekrények és a szlovák légtér, amit jelenleg Magyarország biztosít
Az ülésen egy új kifejezés is megjelent: a „szekrényeket ki kell üríteni”, ami arra irányul, hogy a raktárakból minden eszközt át kell adni Ukrajnának. Ez a szemlélet vezet például olyan következményekhez, hogy Magyarország látja el Szlovákiában a légtérrendészeti feladatokat – ez jelenleg is így zajlik, mivel a „szlovákok minden repülőgépet átadtak az ukránoknak, az új eszközök még nem érkeztek meg, így most nélkülünk és a csehek nélkül nem tudnák garantálni az ország légtér biztonságát” – osztotta meg a külgazdasági és külügyminiszter.
Szijjártó Péter ezt példaként említette annak kapcsán, hogy a fegyverszállítások egyre nagyobb nehézségekbe ütköznek.
A csatatéri fejlemények teljesen ellentétesek a nyugati várakozásokkal, és teljesen ellentétesek a fegyvereket szállító országok előrejelzéseivel
– fogalmazott, hozzátéve, hogy az eszkaláció megelőzéséhez és az emberéletek megmentéséhez stratégiaváltásra van szükség a NATO-ban.
Gabonatilalom, de kereskedelmi mentőöv Ukrajnának a lengyel határ bizonytalanságai miatt
A tárcavezető arról számolt be, hogy mivel Ukrajna leghosszabb európai uniós országgal való nyugati határán – ez a lengyelországi 526 kilométer hosszú határ – sok esetben gyakorlatilag lehetetlenné vált a kereskedelmi forgalom, a jelentősen rövidebb magyar határt terheli a felgyülemlő kamionforgalom.
Mint fogalmazott, ez méltatlan állapotokat idéz elő, hiszen az Ukrajnát elhagyni szándékozó kamionoknak sok esetben 14-16 napot kell várakozniuk.
A kialakult helyzet számos magyar vállalatot is hátrányosan érint, mivel sok magyar iparágnak van komoly ukrán–magyar kereskedelmi kitettsége. A helyzet feloldásának érdekében hétfőn aláírják Kijevben az az ukrán–magyar megállapodást, amely kiegészíti az eddigi határforgalmi megállapodásokat, és amelynek értelmében Nagyhódos és Nagypalád között új határátkelőhelyet nyitnak meg. Emellett a beregsurányi, már meglévő határátkelőt is meg fogják nyitni az üres kamionok előtt.
Itt nem mezőgazdasági termények szállításáról van szó, hiszen Magyarország továbbra is életben tartja a behozatali tilalmat Ukrajnából, és ezt fenn is fogjuk tartani, mert számunkra nagyon fontos prioritás a magyar gazdák érdekeinek a megvédése. Tehát itt kifejezetten más típusú termékforgalomról beszélünk
– tisztázta.
Súlyos kérdés Ukrajnával: a kárpátaljai magyar nemzeti közösség jogai
„Mi ragaszkodunk ahhoz, hogy Ukrajnának vissza kell adnia mindazokat a jogokat a magyar nemzeti közösségnek, amelyekkel kilenc esztendővel ezelőtt már rendelkeztek, amely jogok a garanciáját jelentik annak, hogy a magyar nemzeti közösség meg tudja őrizni az identitását az anyanyelvhasználaton keresztül, az oktatási rendszerben, a kultúrában, a közigazgatásban vagy éppen a médiában” – szögezte le a miniszter. Hozzátette:
Ennél kevesebbel nem fogjuk tudni beérni.
A későbbiekben egy kérdésre válaszolva pontosította, hogy a magyar kormány a legmagasabb szinten, törvények szintjén vár garanciákat, mert „megégettük magunkat az elmúlt kilenc esztendőben”. Szijjártó felidézte, hogy az elmúlt években számtalan találkozója volt az ukrán kormány magas szintű képviselőivel, minisztereivel de ezek ellenére sem történt előrelépés.
Ha a garanciák nem törvények szintjén születnek meg, hanem például helyi rendeletekben, a helyi tanácsoknak a felhatalmazásában, iskolaigazgatók felhatalmazásában, akkor „ugyanott vagyunk, ahol a part szakad” – jelentette ki Szijjártó Péter.
Borítókép: Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter (Fotó: MTI/AP/Geert Vanden Wijngaer)
