A konzervatív politikai pártoknak Európa-szerte el kell kezdeniük a készenléti tervezést arra az elkerülhetetlen időre a közeljövőben, amikor a jobboldali platformok az egyre kétségbeesettebb liberális berendezkedés tömeges cenzúrájának áldozatai lesznek – mondta a Remix Newsnak Gerolf Annemans, a Vlaams Belang európai parlamenti képviselője.
Globálisan számítunk arra, hogy alternatívákat kell keresnünk. Ezért szervezünk most nagyon nagy léptékben hazalátogatást. Olyan eszközök felé mozdulunk el, amelyek lehetőséget adnak arra, hogy elérjük a választókat, még akkor is, ha a közösségi médiában el vagyunk vágva. Új eszközeink vannak arra, hogy beszéljünk az emberekkel. Az emberek hallani akarnak minket. Az emberek tehát nyitottak arra, hogy meghallgassanak és meghallgassanak minket, mi pedig alkalmazkodunk a helyzethez. Arra számítunk, hogy a közösségi médiát lekapcsolják a normális politikai kommunikációhoz
– figyelmeztetett a képviselő a V4NA nemzetközi hírügynökség szemléje szerint. A Vlaams Belang egy flamand nacionalista párt, amely Flandria régió függetlenségét javasolja Belgium többi részétől. Az elmúlt években jelentős sikereket ért el a közösségi médiában, különösen a Facebookon, ahol 620 ezer követőre tett szert, ami segítette a pártot abban, hogy alapvető üzeneteinek érvényt szerezzen, és a közvélemény-kutatások élére kerüljön a régióban. A párt ráadásul a fiatalok körében a legnépszerűbb párt, és ennek a népszerűségnek egyik kulcseleme a párt TikTok-on és Facebookon tett erőfeszítései, beleértve a platformokba történő jelentős pénzbeli befektetéseket is.
Annemans arra figyelmeztetett, hogy az egész Európai Unióban komoly kemény fellépés várható azokkal szemben, akiknek a nézetei eltérnek a tipikus baloldali mainstreamtől, és hogy a konzervatív pártoknak meg kell találniuk a megoldásokat, beleértve a nyilvánossággal való személyes találkozókat is. Annemans, aki jelenleg az Identitás és Demokrácia (ID) pártcsalád elnöke is, úgy véli, hogy a konzervatív szócsövek elnyomására irányuló radikális intézkedések már csak a küszöbön állnak.
Ott fektetünk be, ahol tudunk, és használjuk a rendelkezésünkre álló eszközöket, de természetesen nem támaszkodhatunk a közösségi médiára a jövőben, mert látjuk, mit tesz az Európai Unió a digitális szolgáltatásokról szóló törvénnyel
– mondta. A digitális szolgáltatásokról szóló törvény az Európai Unió kísérlete a közösségi média szabályozására, amely a digitális platformok számára előírja a tartalmak ellenőrzését és az állítólagos társadalmilag nem kívánatosnak ítélt tartalmak eltávolítását. Annemans azzal vádolta az Európai Bizottságot, hogy Thierry Breton, a közösségi média elleni fellépést vezető francia biztosnak olyan eszközöket adott a kezébe, amelyek erősen hajaznak a szivjet diktatúra modelljét képező cenzúrához. A cél, hogy beavatkozhasson az ellenfelek politikai kommunikációjába.
A közösségi média jövőjének egyik reménysugara az volt, hogy az amerikai milliárdos Elon Musk felvásárolta a korábban Twitter néven ismert X-et, de Annemans szkeptikus, hogy a platform immunis maradhat a szabályozás és a cenzúra növekvő áradatával szemben.
Nem csak a közösségi médiában nyomják el a konzervatívokat, és a politikai ellenfelek cenzúrázásának tipikus példája volt az, hogy brüsszeli NatCon konzervatív csúcstalálkozót is megpróbálták erőszakkal felszámolni. A helyi polgármester által a rendezvény bezárására kiadott végzést csak bírósági beavatkozással sikerült hatályon kívül helyezni.
Sajnos azt kell mondanom, hogy ez a Vlaams Belangnál megszokott dolog. csaknem negyven éve létezünk, és mindig is gondban voltunk, amikor Brüsszelben vagy Brüsszel környékén szerveztünk üléseket. Azt gondolták, hogy úgy kezelhetik a konferenciát, ahogy velünk szokták, és fasisztának és rasszistának bélyegezhetik a jelenlévő konzervatívokat, de nem gondolták, hogy néhány órán belül világhír lesz belőlük. Amint ezt látták, még magától a belga miniszterelnöktől is kaptak telefonhívásokat, és be kellett húzniuk a féket
– idézte fel az európai parlamenti képviselő, aki úgy vélte, pártja népszerűsége tovább fog nőni a belga őslakosok körében, minél inkább radikális demográfiai változásokon megy keresztül az ország.
Arra a kérdésre, hogy igaz-e, hogy Brüsszel lakosságának 62 százaléka nem uniós állampolgárokból áll, Annemans így válaszolt: „Kétségtelenül. Amit látunk, az a muszlim lakosság radikalizálódása, ami megváltoztatja a város kulturális arculatát. A nyugati civilizáció napról napra a brüsszeli kulturális környezet nem létező részévé csökken”.
Borítókép: Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke beszédet mond az EU 2004-es bővítésének közelgő 20. évfordulója alkalmából az Európai Parlament (EP) strasbourgi plenáris ülésén (Fotó: MTI/EPA/Ronald Wittek)
