„Az amerikaiak szerint a diplomácia a legjobb választás; mi osztjuk ezt a nézetet és készek vagyunk visszatérni a tárgyalóasztalhoz” – szögezte le Harazi, akit az ISNA félhivatalos iráni hírügynökség idézett.
A korábban külügyminiszteri tisztséget is betöltő politikus hozzátette: a síita államnak arra is készen kell állnia, hogy folytassa az iráni nukleáris programmal kapcsolatos, Donald Trump volt amerikai elnök hivatali ideje alatt megszakadt egyeztetéseket.
Akkor már tárgyalhatnánk a régió atommentesítéséről is
– szögezte le.
Az iráni külügyminisztérium korábban többször aláhúzta, hogy Washingtonnal csak egy harmadik félen – például Kataron, Ománon, vagy néhány esetben az Európai Unión – keresztül hajlandó kapcsolatba lépni. A két ország között nincs hivatalos diplomáciai kapcsolat.
Csütörtökön Harazi még azt hangoztatta az Egyesült Államok és Izrael felé, hogy Irán „kész felülvizsgálni nukleáris doktrínáját, amennyiben Izrael a létét fenyegeti”, jóllehet hozzátette, hogy hazája nem kíván atomfegyvert fejleszteni.
A cionista rezsim által nukleáris létesítményeink ellen intézett támadás esetén az ellenállásunk megváltozik
– tette hozzá akkor.
Teherán az elmúlt években számos alkalommal hangsúlyozta, hogy nukleáris törekvései békés célúak, és hogy az iszlám köztársaság soha nem törekedett atomfegyver kifejlesztésére vagy bevetésére.
A Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (NAÜ) februári jelentése szerint azonban Irán jelentősen növelte a magas dúsítású urán előállítását, és továbbra is 60 százalékos tisztaságú uránt dúsít, ami messze meghaladja a kereskedelmi célú nukleáris felhasználáshoz szükséges tisztaságot. Harazi már 2022-ben elmondta, hogy Irán technikailag képes atombombát készíteni.
Borítókép: Az iráni főváros, Teherán látképe 2024. április 29-én (Fotó: MTI/EPA/Abedin Taherkenareh)
