A vád szerint a két tiszt egy ügyvéd közvetítésével hétszázezer eurót kért egy sikkasztással vádolt üzletembertől, akinek cserében megígérték, hogy közbenjárnak egy kedvezőbb ítéletért a büntetőpert tárgyaló bíróknál. A gyanúsítottakat óvadék ellenében hatósági felügyelet alá helyezték.
Florian Coldea 12 éven keresztül volt a SRI igazgatóhelyettese. 2017-ben akkor kérte tartalékos állományba helyezését, amikor az országból frissen megszökött, több korrupciós ügyben vádlottként szereplő Sebastian Ghita médiamágnás kompromittáló információkat közölt a hírszerzés és az igazságszolgáltatás összefonódásáról.
A sajtó által a román hírszerzés „szürke eminenciásaként” emlegetett Coldeáról Ghita azt állította, hogy Laura Codruta Kövesivel, a DNA akkori főügyészével – a jelenlegi európai főügyésszel – együtt, befolyásukkal visszaélve „gyártanak” korrupciós ügyeket, és politikai megrendelésre ők döntik el, hogy ki ellen induljon bűnvádi eljárás Romániában. A SRI által az igazságügyi intézményekkel kötött megállapodások révén a hírszerzés tevőlegesen részt vett a bűnüldözésben. Ezeket a megállapodásokat később alkotmányellenesnek minősítette az alkotmánybíróság.
Barabás T. János, a Magyar Külügyi Intézet vezető elemzője a Maszol erdélyi portálnak elmondta: Romániában az igazságszolgáltatás gyakran a titkosszolgálat adatai alapján folytat eljárást törvénysértések esetében, a szolgálatokat viszont politikai érdekcsoportok befolyásolják. Arra a kérdésre, hogy fény derülhet-e a sokat emlegetett romániai „mélyállamra”, a szakértő azt mondta, a román politikai rendszer egyedi.
Nem nevezném sem mélyállamnak, sem párhuzamos államnak. Tény, hogy a hivatalos állami struktúrák mellett létezik egy beavatottak által működtetett hálózat is, amely korrupt, félig titkos, és főleg helyi üzleti és politikai célokat szolgál
– fogalmazott Barabás T. János. Hozzátette: ezek a hálózatok ritkán szerveződnek országos szinten, ha mégis, akkor közbelép a szolgálat-ügyészség páros.
Ami Kövesit illeti, az elemző megjegyezte, hogy a korábbi DNA-vezért egyértelműen támogatják az Európai Unió vezetői.
Kövesi romániai működése során atlantista érdekekből együttműködött a szolgálattal, és fellépett a politikai korrupció ellen, bár kérdéses eszközei voltak, nem hiszem, hogy emiatt baja lenne most
– mondta Barabás T. János.
A román korrupcióellenes ügyészség korábbi statisztikáiból egyébként az derült ki, hogy az erdélyi magyar elöljárók többszörösen felülreprezentáltak a kilenc-tíz évvel ezelőtt indult bűnvádi eljárásokban, abban az időszakban, amikor „csúcsra járatták” a DNA és a titkosszolgálat közös gépezetét. Az önkormányzatokban vezető pozíciót betöltő, megvádolt magyarok közös meggyőződése, hogy a kreált vádak alapján történő meghurcolásuk az erdélyi magyarság ellehetetlenítését szolgálja.
Borítókép: Laura Codruta Kövesi (Fotó: Andrzej Iwanczuk/NurPhoto/NurPhoto via AFP)
