A német biztonsági helyzet tovább romlott

Szélsőséges iszlamisták, „birodalmi polgárok" és baloldali szélsőségesek is egyre nagyobb veszélyt jelentenek a biztonságra, állapította meg a német Alkotmányvédelmi Hivatal jelentése. A legnagyobb veszélyt azonban Nancy Faeser belügyminiszter szerint továbbra is a jobboldali szélsőségesek jelentik.

Egy iszlamista tüntetés résztvevői a „Kalifátus a megoldás” szlogennel ellátott plakátot tartanak a magasba. Fotó: Axel Heimken Forrás: dpa Picture-Alliance/AFP

„Az amúgy is feszült biztonsági helyzet 2023-ban tovább romlott” – írja Nancy Faeser szövetségi belügyminiszter.

Nancy Faeser szövetségi belügyminiszter sajtótájékoztatón ismerteti a 2023. évi jelentést az alkotmány védelméről 
(Fotó: dpa Picture-Alliance/AFP/Kay Nietfeld)

A német politikus szerint az orosz–ukrán háborún túl az éles közel-keleti helyzet is egyre nagyobb veszélyeket rejt – írta a Tagesschau.

Mindkettő hatással van országunkra

 – véli Faeser.

A Szövetségi Alkotmányvédelmi Hivatal idén ezért ez utóbbi kapcsán egy külön fejezettel is kiegészítette éves jelentését. Ez a közel-keleti konfliktus németországi biztonsági helyzetre gyakorolt közvetlen hatásait mutatja be. 

A német szolgálatok szerint a palesztinbarát tüntetéseken az iszlamisták és a palesztin szélsőségesek mellett török jobboldali szélsőségesek, valamint német és török baloldali szélsőségesek is megjelennek. A radikális iszlamista csoportok világszerte a zsidók és intézmények elleni támadásokra szólítottak fel

– írják.

A Szövetségi Alkotmányvédelmi Hivatal álláspontja szerint az iszlamista terrorizmus fenyegetettsége október 7-e óta „tovább nőtt”, amelyben nagy szerepet játszik a közösségi média is, a Németországban érintett potenciális személyek számát 27 200 főre becsülték.

Egy tálib tag áll őrt az Iszlám Állam feltételezett búvóhelyének romjai előtt az Iszlám Állam – Horaszán, a dzsihadista csoport helyi csoportja elleni hadműveletet követően (Fotó: AFP/Javed TANVEER)

A jelentés arra is kitér, hogy az ISIS jelenleg legerősebb ága az Iszlám Állam Horaszáni Tartománya (ISPK), és egyre több jel utal arra, hogy számukra Németország és Európa is potenciális támadási célpontként jöhet szóba, bár erre vonatkozóan konkrét információkkal nem rendelkeznek.

Nancy Faeser álláspontja szerint továbbra is a jobboldali szélsőségesség jelenti a „legnagyobb veszélyt liberális demokráciánkra és az emberekre”.

A Szövetségi Alkotmányvédelmi Hivatal 40 600-ra becsüli a jobboldali szélsőségesek lehetséges számát. A becslések szerint közülük 14 500 ember erőszakos.

Német „birodalmi polgárok”

Az alkotmányvédelmi jelentés szerint az úgynevezett „Reichsbürgerek”, a birodalmi polgárok és az államhatalom fensőbbségét elutasítók közé Németország-szerte mintegy 25 ezer ember tartozik. A szövetségi belügyminiszter velük kapcsolatban az erőszakra való hajlamra és a fegyverekhez való affinitásra figyelmeztetett. 

Faeser szerint ezen személyek mintegy öt százaléka egyértelműen a szélsőjobboldalhoz köthető, és a megfigyelések szerint körükben egyre több a fiatal és a nő.

A német szélsőjobboldali „Reichsbürger” nyolc állítólagos tagja bíróság elé áll, akiket az állam erőszakos megdöntésére irányuló összeesküvéssel vádolnak. Sorozatban a harmadik hasonló bírósági eljárás folyik Németországban, írja a The Guardian.

A müncheni Legfelsőbb Területi Bíróságon (OLG) kezdődik a harmadik országos per a XIII. Heinrich Reuss herceget körülvevő csoport feltételezett „birodalmi polgárai” ellen. A csoport nyolc gyanúsított tagját állítják bíróság elé Münchenben (Fotó: dpa Picture-Alliance/AFP/Sven Hoppe)

A vádlottak padján egy háziorvos, egy híres szakács és egy asztrológus is ül, őket azzal vádolják, hogy a szervezkedés vezetői tanácsát alkották, és az ügyészek szerint a csoport a parlament épületének megrohamozását és a kormány megdöntését tervezte. A müncheni per hatalmas biztonsági intézkedések közepette zajlik.

A baloldali szélsőségek területén a Szövetségi Alkotmányvédelmi Hivatal aggasztónak tartja a radikalizálódás és a hálózatok összekapcsolódásának lehetőségét. A professzionálisabbá váló baloldali szélsőségesek egyre gyakrabban támadták meg a kritikus infrastruktúrákat, és ezzel több millió eurós anyagi kárt okoztak.

Hackerek, kémkedés és kiberhadviselés

A szélsőségesek megfigyelése mellett az Alkotmányvédelmi Hivatal figyelemmel kíséri a hírszerző célú kibertámadásokat és az úgynevezett befolyásolási műveleteket is. A főszereplők ezen a területen jelenleg Oroszország, Kína, Irán és Törökország.

Az olyan külföldi hatalmak, mint Oroszország, Kína és Irán széles körben használják hírszerző szolgálataikat kémkedésre Németországban és Németország ellen

– mondja Faeser.

Az Alkotmányvédelmi Hivatal szerint vannak olyan kísérletek is, amelyek illegális befolyásgyakorlásra, és az itt élő ellenzékiek megfigyelésére irányulnak.

Az Alkotmányvédelmi Hivatal május elején azonosított egy kibertámadást az orosz katonai hírszerzéssel kapcsolatban álló APT28 csoporttól. Akkor a hackerek a Szociáldemokrata Párt (SPD) pártközpontjának e-mail-fiókjaihoz, valamint a logisztikai, a védelmi, a repülőgépipari és az IT-szolgáltatói ágazatban működő vállalatok adataihoz jutottak hozzá, írták.

Borítókép: Egy iszlamista tüntetés résztvevői a „Kalifátus a megoldás” szlogennel ellátott plakátot tartanak a magasba (Fotó: dpa Picture Alliance/AFP/Axel Heimken)