Lengyelországban eltörölték a kötelező iskolai házi feladatokat

A szülők a közösségi platformokon széles körben kommentálják az új rendeletet.

Slawomir Broniarz, a ZNP elnöke az RMF24 rádióban nyilatkozva arra figyelmeztetett, hogy az új előírások csak tovább mélyítik és tartóssá teszik a könnyen tanuló, illetve a problémákkal küszködő tanulók közötti különbséget. Ha valami nem kötelező, nehéz meggyőzni a fiatalt, hogy érdemes megcsinálni.

A média egy másik körülményre is rámutat, amely tovább mélyíti a szakadékot a tanulók között. Bár nyíltan nincs kimondva, de a rendelet tüzetesebb vizsgálatából arra a következtetésre lehet jutni, hogy a kötelező házi feladat tilalma csak az állami oktatásra vonatkozik, a magániskolákra nem.

Ez tovább mélyítheti az állami és magániskolák oktatási színvonala közötti különbséget az utóbbiak javára. Ily módon a tehetősebb szülők gyermekei, akik drága magániskolákban tanulhatnak, nagyobb esélyekkel kezdhetik felnőtt életüket egy olyan világban, amelyben a szakmai és anyagi siker mindinkább a képzettség színvonalától függ.

Wojciech Starzynski, az Iskolások Szülei Alapítványának elnöke, az államfői hivatalban működő Nemzeti Fejlesztési Tanács tagja a Siecinek nyilatkozva arra hívta fel a figyelmet, hogy a rendelet nyomán zuhanni fog az általános iskolát befejező tanulók tudásszintje, gyengébb tudással is be lehet majd kerülni a középiskolákba.

Ez mind általánosabbá válik Európában. Az EU által szorgalmazott Európai Oktatási Térség (EEA) létrehozása egy vékony, magasan képzett elit és az alulképzett dolgozók széles tömegének létrejöttéhez vezethet

– figyelmeztet. A szülők a közösségi platformokon széles körben kommentálják az új rendeletet. „Hurrá! Több idő jut az Instára, a Facebookra és az X-re” – írja az egyik szülő. „A cél képzetlen választók tömegének kialakítása, akik minél többet fogyasztanak. A magániskolákban persze megmarad a házi feladat, és a miniszter asszony gyerekei természetesen oda fognak járni” – így egy másik szülő.

Negyven évig dolgoztam különböző korú gyerekekkel, nem tudom elképzelni, hogy egy kötelességtudó tanár elfogadná ezt az intézkedést. Átérzem, hogy mi történik a gyerekeinkkel, ifjúságunkkal! Semmilyen áron sem engedhetjük meg ezt! Csak a tanárok és szülők tömeges passzivitása veszélyes

– írja egy nyugdíjas pedagógus.

Starzynski szerint a negatív következmények csökkentésére alkalmasak lennének a jó tanárok által létrehozott és vezetett szakkörök, ahol elmélyíthetnék ismereteiket a tudni vágyó tanulók, és kiegyenlítődnének az esélybeli különbségek. Egyes tanárok azt javasolják, adjanak a tanulóknak nem kötelező házi feladatokat, melyeket azután röpdolgozat formájában kérhetnének számon, ami nem tilos. Egyedül a lengyelekre jellemző ellenszegülés és találékonyság nyújthat reményt – szögezte le az alapítványi elnök.

Lengyelországban a közelmúltban a kerettanterv radikális módosításának tervezete is kiverte a biztosítékot. A tanulók tehermentesítésével indokolva kivették a tantervből a lengyel történelem sok kulcsfontosságú eseményét és alakját, nincs szó a kereszténység kultúraformáló szerepéről, Szent II. János Pál pápa vagy Stefan Wyszynski bíboros kiemelkedő jelentőségéről.

A különleges lengyel–magyar kapcsolatok és évezredes barátság témája sem szerepelne a jövőben a lengyel tankönyvekben. Ezzel összefüggésben a Magyar Tudományos Akadémia Magyar-Lengyel Történész Vegyesbizottsága állásfoglalást tett közzé, amelyet kiemelkedő magyar és lengyel történészek, polonisták, hungarológusok, levéltárosok, irodalomtörténészek írtak alá, politikai hovatartozástól függetlenül. Az oktatási reform a kormány által indított kultúrharc része, amelynek élén Barbara Nowacka oktatási és Bartlomiej Sienkiewicz kulturális miniszter állnak.

Borítókép: Illusztráció (Fotó: Pexels)