Az ellenőrizetlen migráció exponenciális növekedésének egyik oka a keleti határokat ostromló, a fehérorosz–orosz hibrid hadviselés részét képező illegális bevándorlás, a másik pedig a nyugati, különösen német migrációs politika, amelynek az elmúlt nyolc év jobboldali kormányzása idején Lengyelország több-kevesebb sikerrel ellenállt. Két hete a szejmben az ellenzéki jobboldali Jog és Igazságosság párt frakciójának kezdeményezésére vitát tartottak a migrációról. Maciej Duszczyk belügyminiszter-helyettes fogadkozott, hogy Lengyelországot nem fenyegeti a nyugat-európai menedékkérők kényszerű áthelyezése. Mindamellett elismerte, hogy az Európai Unió által elfogadott migrációs csomag veszélyt jelent az ország számára. „A szolidaritás abban a formában, ahogyan javasolják, természetesen nem különösebben hasznos számunkra. Arra kell törekednünk, hogy soha ne lépjen életbe” – mondta a 15 uniós tagország koalíciójára hivatkozva, amelyek ellenezték a paktumot, és közös levelet is írtak az ügyben.
Felmerül azonban a kérdés: ha a kormány migrációval foglalkozó magas rangú tisztségviselője szerint a migrációs paktum nem hasznos Lengyelország számára, miért bizonygatta a miniszterelnök, hogy nagyszerű megoldás, amellyel csak nyerhet az ország? Donald Tusk a május 14-i kormányülésen azzal dicsekedett, hogy kormányának a tárgyalásokon olyan előírásokat sikerült a dokumentumba foglaltatnia, amelyek nyomán az „sokkal kevésbé veszélyes, mint kezdetben volt”.
Lengyelország a migrációs csomag kedvezményezettje lesz, nem kell fizetnünk, és nem kell befogadnunk egyetlen migránst sem más országból, az Európai Unió nem fog ránk erőltetni semmiféle migránskvótát
– állította. Gabriel Attal francia miniszterelnök azonban ezzel homlokegyenest ellentétesen nyilatkozott: „Ez a szolidaritás nem Franciaországot, nem a francia településeket fogja érinteni, hanem azokat az országokat, amelyek jelenleg elutasítják a menedékkérőket – Kelet-Európa országait […] Sikerült rászorítanunk őket egy olyan megállapodás aláírására, amely kimondja: vagy befogadjátok a migránsokat, mint Franciaország, Spanyolország és Olaszország, vagy fizetni fogtok a határok védelméért”.
Május 14-én a kelet-lengyelországi Podlaskie vajdaság bialystoki központi hivatala levelet intézett valamennyi vajdasági hivatalhoz azzal a kéréssel, hogy jelöljenek meg olyan helyeket, amelyek felhasználhatók lennének abban az esetben, ha külföldiek tömegesen érkeznének a Lengyel Köztársaság területére. A levél, melyet két nappal a június 9-i európai parlamenti választásokat megelőző kampánycsend előtt a jobboldali ellenzéki Szuverén Lengyelország párt egyik képviselője hozott nyilvánosságra, heves vitát váltott ki.
A vajdasági hivatal sietve magyarázkodott, hogy a levél tartalmát félreértették, nem illegális migránsokra vonatkozott, csupán a külföldiek elszállásolására szolgáló központok adatbázisát frissítették, amit rutinszerűen két-három évente elvégeznek.
