A szertartások sora az úgynevezett taváffal kezdődik, melynek során a zarándokok hétszer megkerülik a mekkai nagymecset középpontjában található Kába-követ. A hagyomány szerint a négyszög alakú építményt Ábrahám és fia, Iszmáil építette. A muszlimok a Kába-kő irányába fordulva imádkoznak. Ezután a Mekkától néhány kilométerre fekvő, sziklás hegyekkel övezett völgybe, Minába indulnak, ahol sátrakban töltik az éjszakát.
Miközben Izrael és a Hamász palesztin szélsőséges iszlamista mozgalom között háború dúl a Gázai övezetben, sok zarándok azt mondta, hogy a több mint nyolc hónapja bombázott és ostromlott palesztin terület lakóiért imádkozik. A háborút október 7-én Hamász példátlan, brutális támadása robbantotta ki, amely hivatalos izraeli adatok szerint 1194 ember halálát okozta.
Válaszul az izraeli hadsereg nagyszabású offenzívát indított a Gázai övezetben, amely a Hamász vezette gázai kormány egészségügyi minisztériumának adatai szerint 37 232 halálos áldozatot követelt.
A szaúdi uralkodóház a héten bejelentette, hogy a gázai áldozatok családjai közül ezer palesztinnak fizeti a zarándoklatát. A bejelentéssel egy időben Tavfík ar-Rabiah zarándoklatért felelős szaúdi miniszter arra figyelmeztetett, hogy nem tűrnek meg semmilyen politikai tüntetést, mivel a zarándoklatnak szigorúan az imáról kell szólnia.
A haddzs több napon át tart Mekkában és környékén, és az iszlám öt pillérének egyike. Minden muszlimtól elvárják, hogy életében legalább egyszer elvégezze a zarándoklatot, ha megengedheti magának és képes megtenni az utat. Néhányan évekig várnak arra, hogy eljuthassanak, mivel az engedélyeket minden évben a királyság osztja ki országonkénti kvóták alapján.
A haddzs komoly bevételi forrást jelent Szaúd-Arábiának amelynek uralkodója a két szent mecset, a mekkai és a medinai mecset őrzője címet is birtokolja. Az esemény egyben jelentős logisztikai kihívást is jelent a királyság számára, amely tavaly több mint 1,8 millió zarándokot fogadott, akiknek mintegy kilencven százaléka külföldről érkezett.
A haddzson több tragédia is történt a múltban. 2015-ben, amikor egy hatalmas tömegoszlatás során 2300 ember halt meg.
Az elmúlt években a hatóságok jelentős fejlesztéseket hajtottak végre, ennek keretében már mesterséges intelligenciát is alkalmaznak a tömeg biztonságának és zavartalan mozgásának biztosítása érdekében.
A királyság a híveknek küldött üzenetekben arra is figyelmeztette a zarándokokat, hogy a hőmérséklet elérheti a 48 Celsius-fokot, és azt tanácsolják, hogy igyanak legalább napi két liter vizet, továbbá vigyenek magukkal napernyőt. Ilyen magas hőmérséklet mellett a szabadtéri szertartások valószínűleg nehézségekbe ütköznek, különösen a szombati imanapon az Arafat-hegyen, a zarándoklat csúcspontján. Tavaly több mint tízezer, hőséggel kapcsolatos megbetegedést regisztráltak a haddzs során, amelynek tíz százaléka hőguta volt.
Borítókép: A világ minden tájáról a szent földre érkező muszlimok folytatják imáikat 2024. június 13-án (Fotó: AFP/Anadolu)
