– Milorad Dodik politikájának az elmúlt több mint egy évtizedben sarkalatos részévé vált az országrész kiválásával, esetleges függetlenségi szavazás kiírásával való fenyegetés – fogalmazott lapunknak Németh Ferenc, a Magyar Külügyi Intézet Balkán-szakértője. Mint mondta, ez elsősorban bel- és külpolitikai célokat szolgál: egyrészt októberben önkormányzati választásokat tartanak az országban, a kampányban mindig megnőnek a nacionalista hangvételű üzenetek.
Népszavazást tartanának az elválásról
Az idő és a lehetőségek elvesztésével egyenlő a Boszniai Szerb Köztársaságnak, ha Bosznia-Hercegovina része marad – fogalmazott nemrég Milorad Dodik, a Boszniai Szerb Köztársaság elnöke. Dodik már a srebrenicai ENSZ-határozat elfogadásakor is arról beszélt, hogy megkezdik a békés kiválást Bosznia-Hercegovinából, elválnak az ország másik entitását adó Bosznia-hercegovinai Föderációtól. Kérdés azonban, hogy ez mennyire reális forgatókönyv.

– Másrészt érdemes azt is megnézni, hogy hol hangzott el a boszniai szerb elnök legutóbbi nyilatkozata: Szentpéterváron. Moszkva számára ez egy pluszpont, Oroszország mindig szereti a nyugat-balkáni status quót fel-felborítani; erre Dodik kijelentései alkalmasak – tette hozzá a szakértő.

(Fotó: MTI/EPA/Reuters pool/Antov Vaganov)
Dodik a Szentpétervári Nemzetközi Gazdasági Fórumon adott interjút a TASZSZ orosz hírügynökségnek, amelyben arról is beszélt, hogy a függetlenségről népszavazást fognak tartani. Ugyanakkor kijelentette,
egyáltalán nem akarunk instabilitást teremteni országunk területén. Ezért tettünk először is javaslatot Bosznia-Hercegovinának, hogy vonuljon ki az országból, és szüntesse meg a daytoni megállapodást.
Németh Ferenc szerint azonban a realitás az, hogy a Szerb Köztársaság életképtelen lenne egy esetleges függetlenedés után. „Még a Vucsics vezette Szerbia sem támogatna hasonló folyamatot. Dodik megjegyzését így érdemes mindig a helyén kezelni, megvizsgálni a kontextust” – tette hozzá a szakértő.
Az ország mai alkotmányos berendezkedését a háborút lezáró 1995-ös daytoni békeszerződés határozza meg, amely egyébként lehetőséget ad arra, hogy az etnikumok (és politikusok) kétféleképpen értelmezzék a kiváláshoz, szétváláshoz való jogot.
A boszniai szerb értelmezés szerint az entitások – tehát a Boszniai Szerb Köztársaság vagy a föderáció – dönthetnek e kérdésben, a szélesebb hazai és nemzetközi körben is elfogadott jogi értelmezés szerint azonban erre nincs lehetőségük. – Ez utóbbi állásponton van a nyugati nemzetközi közösség is – beleértve az Egyesült Államokat és az EU-t –, és a daytoni konstelláció fenntartásáért mindvégig ki fognak állni. Elsősorban úgy, hogy az elszakadást propagáló személyeket szankcionálják, mint magát Dodikot is – tette hozzá a szakértő.
Németh Ferenc szerint békés elválás lehetőségére nincs esély, de hangsúlyozni kell, hogy a szerbek nem fognak kiválni, és a fegyveres konfliktus esélye sem reális.
– Egyrészt az 1990-es évek háborúira még minden család emlékszik; másrészt a többség nem fogna fegyvert ezért még akkor sem, ha a szívük mélyén támogatnák a függetlenedést – fogalmazott a szakértő, és hozzátette, utóbbi csoportra játszik most a választások előtt politikai, nacionalista üzenetein keresztül Dodik.
Borítókép: Milorad Dodik, a boszniai Szerb Köztársaság elnöke (Fotó: MTI/Koszticsák Szilárd)
A téma legfrissebb hírei
Tovább az összes cikkhez
Orbán Viktor Bukarestbe érkezett
Még éjszaka irány Erdély! – írta közösségi oldalán közzétett bejegyzéséhez a miniszterelnök.

Szijjártó Péter értékelte a közel-keleti helyzetet
Az ENSZ Biztonsági Tanácsának közel-keleti helyzettel foglalkozó nyílt vitáján Szijjártó Péter leszögezte, hogy Közép-Európa biztonsága szorosan összefügg a Közel-Kelet biztonságával, s ekként Magyarország többszörösen is érdekelt abban, hogy a béke és a stabilitás visszatérjen a régióba.

A Nyugat az elmúlt évtizedekben posztnemzeti, posztkeresztény, posztszuverén irányba mozdult el
A „Mi a világrend jövője?” című tusványosi panelbeszélgetésen neves szakértők vizsgálták a globális világrend átalakulását, a liberalizmus jövőjét és a nemzetállami szuverenitás szerepének megerősödését a nemzetközi politikában.

Az utcán csaptak le egy fiatalra az emberrablók Harkovban + videó
Az egyik emberrabló először a táskájánál fogva megragadta a srácot, majd elszakította a pólóját.
Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!
- Iratkozzon fel hírlevelünkre
- Csatlakozzon hozzánk Facebookon és Twitteren
- Kövesse csatornáinkat Instagrammon, Videán, YouTube-on és RSS-en
Címoldalról ajánljuk
Tovább az összes cikkhez
Orbán Viktor Bukarestbe érkezett
Még éjszaka irány Erdély! – írta közösségi oldalán közzétett bejegyzéséhez a miniszterelnök.

Szijjártó Péter értékelte a közel-keleti helyzetet
Az ENSZ Biztonsági Tanácsának közel-keleti helyzettel foglalkozó nyílt vitáján Szijjártó Péter leszögezte, hogy Közép-Európa biztonsága szorosan összefügg a Közel-Kelet biztonságával, s ekként Magyarország többszörösen is érdekelt abban, hogy a béke és a stabilitás visszatérjen a régióba.

A Nyugat az elmúlt évtizedekben posztnemzeti, posztkeresztény, posztszuverén irányba mozdult el
A „Mi a világrend jövője?” című tusványosi panelbeszélgetésen neves szakértők vizsgálták a globális világrend átalakulását, a liberalizmus jövőjét és a nemzetállami szuverenitás szerepének megerősödését a nemzetközi politikában.

Az utcán csaptak le egy fiatalra az emberrablók Harkovban + videó
Az egyik emberrabló először a táskájánál fogva megragadta a srácot, majd elszakította a pólóját.