Észak-Macedónia évek óta kompromisszumokat köt szomszédaival abban a reményben, hogy egy napon csatlakozhat az Európai Unióhoz, sőt Görögország megnyugtatására még az „Észak” szót is hozzáadta a nevéhez. Mivel azonban az uniós tagságról szőtt álom a jelek szerint nem közeledik, inkább távolodik, a balkáni országban sokaknak elege van, köztük a frissen megválasztott nacionalista kormány vezetőinek is.
Az új elnök, Gordana Siljanovska-Davkova a múlt hónapban tartott beiktatási beszédében nagy port kavart, amikor kétszer is Észak-Macedónia helyett Macedóniának nevezte az országot. A görögök felháborodtak az eseten, Athén azonnal elítélte a lépést, amelyet a kormány illegálisnak, provokatívnak és elfogadhatatlannak nevezett.
Mint ismert, Szkopje a 2018-as preszpai megállapodás során vállalta, hogy átnevezi az országot. Ez véget vetett annak az elkeseredett és óriási károkat okozó vitának, amely miatt Athén több mint két évtizeden át blokkolta Szkopje NATO- és EU-csatlakozását.
Görögországnak van egy Makedónia nevű tartománya, amely északi szomszédjával határos, és a két ország korábban az ókori világ egyik meghatározó alakjának, Nagy Sándornak az öröksége miatt került összetűzésbe.
A megállapodás lehetővé tette, hogy Észak-Macedónia 2020-ban csatlakozhasson a NATO-hoz. Szkopje azt is remélte, hogy ezzel elsimul az útja Brüsszel felé. De aztán a másik uniós szomszédja, Bulgária állt elő a követeléseivel. Annak ellenére, hogy 2017-ben diplomáciai szerződést írtak alá, a Szófiával való kapcsolatok hamarosan újra megromlottak a két ország hasonló nyelve és történelme miatt.
Bulgária mindaddig nem támogatta a csatlakozási tárgyalások megkezdését, amíg Észak-Macedónia el nem ismeri apró bolgár kisebbségét az alkotmányban, ami kétéves patthelyzetet szült.
Azzal, hogy az Európai Unióba vezető út mind rögösebbé vált, egyre csalódottabbak lettek az északmacedónok, többek között ez is elősegítette a rendkívül kemény kommunikációt folytató konzervatív VMRO-DPMNE pártot abban, hogy a nemrég tartott választásokon eltiporja a balközép koalíciós kormányt.
A napokban hivatalba lépett miniszterelnök, Hrisztijan Mickoszki pedig a jelek szerint nem akarja elsimítani a vitákat, különösképpen Görögországgal nem.
Megfogadta, hogy országát továbbra is Macedóniának fogja nevezni, annak ellenére, hogy a görög miniszterelnök, Kiriákosz Micotákisz tiltakozott, és azzal fenyegetőzött, hogy felveti a kérdést a jövő havi NATO-csúcson. A görög kormányfő azt követeli, hogy Mickoszki nyilvánosan ismerje el, hogy tiszteletben tartja a preszpai megállapodást, és hogy országa neve Észak-Macedónia. Micotákisz arra figyelmeztetett, hogy Észak-Macedónia új nevén való megnevezése sérti mind a megállapodást, mind Szkopje alkotmányát.
A kétoldalú kapcsolatokban elért bármilyen előrelépés, valamint a Szkopje által Európa felé tett bármilyen előrelépés attól függ, hogy betartják-e a megállapodásban foglaltakat. Nem fogadunk el semmilyen kiskaput
– figyelmeztetett.
Válaszul Mickoszki újságíróknak azt mondta, hogy alapvető emberi joga úgy nevezni az országát, ahogy akarja.
Ha úgy gondolják, hogy megszegtük a preszpai megállapodást, akkor ott van a nemzetközi bíróság. Ott elindíthatnak egy eljárást, és mi majd vitatkozunk a tényekről
– tette hozzá.
A vita újbóli fellángolása a görög belpolitikára is hatással van. A görög közvélemény ugyanis rendkívül érzékeny a történelméhez kapcsolódó kérdésekre, a preszpai megállapodással kapcsolatos vita pedig felerősítette a nacionalista hangokat az országban.
Borítókép: Hrisztijan Mickoszki északmacedón miniszterelnök (Fotó: AFP/Robert Atanasovski)
