Alapjogokért Központ: A háborúpárti néppárt, köztük Magyar Péterék segítettek újrázni Ursula von der Leyennek

Az Európai Néppárt, a baloldal és a liberálisok koalíciója minden szabályt és szokásjogot megszeg, hogy elnyomja a Patrióták Európáért frakció által képviselt békepárti hangokat. A magyar miniszterelnök békemisszióját elítélő és újraválasztott Ursula von der Leyen mögé az első adandó alkalommal beállt Magyar Péter pártja.

Strasbourg, 2024. július 18. Ursula von der Leyen, az Európai Bizottságnak az Európai Néppárt (EPP) által jelölt eddigi elnöke ünnepel az újraválasztása után az Európai Parlament plenáris ülésén Strasbourgban 2024. július 18-án. MTI/EPA/Ronald Wittek Fotó: Ronald Wittek

A közel 20 millió választó támogatását elnyerő békepárti Patrióták Európáért frakciót ugyanis a néppárt és a baloldal együttműködése zárta el a parlamenti pozícióktól, holott az előírások szerint ezek nekik is arányosan járnának. Ráadásul az EP működési szabályzata azt is tiltja, hogy politikai alapon hátrányos elbánás érjen bármely képviselőt. 

A háborúpártiak mindezek ellenére bármit megtesznek, hogy akár adminisztratív eszközökkel is elnémítsák azokat, akik kiállnak a béke mellett. Kedden és szerdán a plenáris ülés az EP tisztségviselőinek megválasztásáról szólt. Magabiztos többséggel döntöttek arról, hogy a háborúpárti Roberta Metsola újabb két és fél évre a testület elnöke lesz. Metsola számos alkalommal tett olyan kijelentést, amely a háború folytatását célozta, és nehéz lenne feddhetetlen személynek nevezni. Elnöksége alatt derült fény az EP egyik legnagyobb botrányára, Eva Kaili korrupciós ügyére, ő maga pedig erre válaszul 142 olyan nagy értékű ajándékot jelentett be, amelyet korábban „elfelejtett”.

Az elnök mellé tizennégy alelnököt, továbbá öt háznagyot is választottak a héten, és bár a Patrióták frakció méreténél fogva két alelnöki helyre is igényt tarthatott, a nagyobb pártcsaládok a szabályokkal és a szokásjoggal szembemenve életbe léptették a politikai karantént, így végül egy fontos pozíciót sem szerzett a képviselőcsoport. A Patrióták – mint az EP harmadik legnagyobb létszámú frakciója – két EP-alelnöki helyre is jogosult lett volna, a szavazatok alapján azonban végül egyet sem szereztek, és a háznagyi pozíciót sem kapta meg a képviselőcsoport magyar jelöltje.

Csütörtökön sor került a hét másik fontos eseményére, az EP ekkor szavazott arról, hogy Ursula von der Leyent megerősíti-e bizottsági elnöki tisztségében. Von der Leyennek hosszas helyezkedés és alkudozás után sikerült elegendő szavazatot gyűjtenie ahhoz, hogy újabb öt éven át rombolhassa az uniót. 

Fotó: Igor Y Eros

A régi-új elnököt a magyar emberek akarata ellenére szavazták meg újra elnöknek, a támogatók élén Magyar Péterrel és képviselőtársaival – a Nézőpont Intézet felméréséből kiderült, hogy a hazai választók 51 százaléka nem támogatta Von der Leyen újraválasztását.

Ez annak is köszönhető, hogy az általa vezetett bizottság minden válságot félrekezelt, legyen szó pandémiáról vagy háborúról, és Európa érdekei helyett rendre a globalista hálózat politikai akaratát szolgálta. A korrupciós szál pedig nála sem hiányzik, a Pfizer-sms-ekről az ezekkel kapcsolatos botrány kitörése óta is csak feltételezések vannak.

Ursula von der Leyentől nem sok jóra számíthatunk a jövőben sem: elnökjelölti felszólalásában kifejezetten értelmetlennek nevezte a magyar miniszterelnök békemisszióját, és hitet tett Ukrajna további támogatása mellett, amíg csak szükséges. A szokásokkal szakítva a bizottság nem látogat Budapestre a soros elnökség alkalmából, és a testület bojkottálni fogja a magyar elnökség által szervezett informális találkozókat. A leköszönő spanyol szocialista Josep Borrell azon munkálkodik, hogy szabotálja a magyar elnökség által szervezett külügyminiszteri találkozót augusztusban. Az ok ebben az esetben is ugyanaz: Orbán Viktor békemisszióját nem veszi be a brüsszeli fősodor gyomra.

A plenáris ülés eseményei megmutatták, hogy az elvtelen háborúpárti koalíció ellenségként tekint a Patriótákra, mert utóbbiak valódi változást akarnak az európai politikában: békét, szigorúbb határvédelmet, egy versenyképes és nemzeti alapon álló erős Európát. Míg Orbán Viktort „időhiány” miatt megfosztották attól a lehetőségtől, hogy elmondhassa a szokásos soros elnöki beszédet az Európai Parlamentben, a háború tüzelésére, a további támogatások ösztönzésére jutott idő.  Elfogadtak ugyanis egy állásfoglalást Ukrajna támogatásáról, amelyben bírálták a magyar miniszterelnök békemisszióját. Ezt természetesen a DK-s Dobrev Klára és Molnár Csaba is megszavazta. Mindezeken túlmenően a konfliktus lezárásáért tett erőfeszítések miatt július 15-én 63 európai parlamenti képviselő követelte Magyarország szavazati jogának felfüggesztését az Európai Unió Tanácsában.

Szintén a hét sokatmondó eseménye volt, hogy az Európai Parlament balliberális többsége elutasította a Patrióták Európáért frakció kezdeményezését, hogy a Donald Trump amerikai elnökjelölt elleni merénylet miatt ítéljék el a politikai erőszakot. Egyre világosabban látszik, hogy a háborúpárti globalista erők mindenre képesek a mainstream szólamokkal ellentétes hangok elnémítása érdekében, legyen szó akár a nekik nem tetsző frakciók politikai elszigeteléséről, a politikai ellenfél zsarolásáról vagy a médiájukban történő lejáratásáról. Ez utóbbi olyan hatékony fegyver, hogy két békepárti politikus, Robert Fico és Donald Trump ellen is merényletet kíséreltek meg pár hónap különbséggel.

Borítókép: Ursula von der Leyen, az Európai Bizottságnak az Európai Néppárt által jelölt eddigi elnöke ünnepel az újraválasztása után az Európai Parlament plenáris ülésén Strasbourgban 2024. július 18-án. (Borítókép: MTI/EPA/Ronald Wittek)