Emmanuel Macron francia elnök a VI. Mohamed királynak (1999-es trónra lépésének ünnepe alkalmából) írt levelében a Marokkó által 2007-ben javasolt autonómiatervet nevezte a konfliktus megoldása „egyetlen alapjának", csapást mérve a függetlenségpárti Polisario Frontra, amely a spanyol gyarmatosítás vége óta a szaharai őslakosok legitim képviselőjének vallja magát.
Nyugat-Szahara jelene és jövője a marokkói szuverenitás keretei közé tartozik
– írta Macron kedden nyilvánosságra hozott levelében.
Franciaország ezzel az állásponttal összhangban kíván fellépni mind nemzeti, mind nemzetközi szinten – tette hozzá.
A levélre reagálva a marokkói királyi kabinet kedden közölte: Franciaország megerősítette támogatását a Nyugat-Szaharára vonatkozó marokkói tervhez.
Elemzők szerint Franciaország eltérése történelmi álláspontjától jelentős győzelem Marokkó számára, és követi az Egyesült Államok, Izrael, Spanyolország és azon afrikai országok egyre növekvő számát, amelyekkel Marokkó a kereskedelmi kapcsolatok elmélyítésére törekszik.
Marokkó 1975-ben annektálta Nyugat-Szaharát. A 266 ezer négyzetkilométeres, foszfátban és halban, illetve feltehetőleg olajban is gazdag területen az annak függetlenségéért küzdő Polisario Front mozgalom kikiáltotta a Szaharai Demokratikus Arab Köztársaságot, és fegyveres harcot indított az államalakulat önrendelkezéséért a szomszédos Algéria támogatásával.
Marokkó jelenleg az egykori spanyol gyarmat nagyjából kétharmadát tartja ellenőrzése alatt. A vezetés Rabatban mindössze autonómiát lenne hajlandó biztosítani a nagyjából Olaszország méretű térségnek, ahol 580 ezren élnek. Algír ugyanakkor egy ENSZ-tervet szorgalmaz, amelynek értelmében népszavazást tartanának az önrendelkezésről. A térség miatt éles diplomáciai viszály bontakozott ki Algír és Rabat között is.
Borítókép: Emmanuel Macron francia elnök (j) megnyitja a 2024-es párizsi nyári olimpiát az ötkarikás játékok megnyitóünnepségén 2024. július 26-án. Balról António Guterres ENSZ-főtitkár (Fotó: MTI/AP/Thibault Camus)
