Elmondása szerint Biden „szította” a változásokat az ukrán politikában, ami viszont befolyásolta azokat az eseményeket, amelyek egy évvel amerikai elnöki hivatalba lépése után a katonai konfliktushoz vezettek – mondja egy volt japán diplomata az orosz állami RIA Novosztyinak adott interjúban.
„Biden és Victoria Nuland szerepe a Majdan-forradalomban óriási. Biden maga is ír erről. A Majdan-forradalom színfalai mögött Biden alelnökként tevékenyen részt vett az ukrán politikusok egy bizonyos részének megtörésében. Biden bátorította ezt a helyzetet a Majdan körül, és vele együtt Nuland is” – mondta Kazuhiko Togo.
Azt is megjegyezte, hogy Biden már elnöksége kezdetén ellenségként fogta fel Putyint, ami későbbi katonai akciókat válthat ki.
Biden elnök beiktatására 2021 januárjában került sor. Biden kezdettől fogva ellenségnek tekintette Putyint. Ő maga írta a könyvében, hogy már alelnöksége idején is volt konfrontáció Putyinnal. És egy évvel az elnöksége után fegyveres konfliktus kezdődik. Mi történt ebben az évben? Putyin ragaszkodik Ukrajna semleges státuszához és a NATO elutasításához, valamint az orosz ajkú lakosság védelméhez. Amerika azonban elhárítja ezeket a követeléseket. Ennek eredményeképpen különleges katonai művelet indul. Nem tudom, hogy elkerülhető lett volna-e, de nyilvánvalóan Putyint provokálták
– fogalmaz az exdiplomata az interjúban.
Togo volt az egyik főszervező a Vlagyimir Putyin és Josiro Mori japán miniszterelnök 2001-es irkutszki csúcstalálkozójának előkészítésében, valamint a Szovjetunió első elnöke, Mihail Gorbacsov japán látogatásának előkészítésében 1991-ben.
Togo emlékeztetett arra, hogy a feszültség első jelei még 2008-ban jelentkeztek, amikor a NATO-csúcson döntöttek Ukrajna csatlakozásának lehetőségéről a szövetséghez, ami megsértette Oroszország „vörös vonalait”.
