Új NATO-korszak
Mindenesetre az új NATO-korszak a szövetségben való viszonylag nagy szerepvállalással már elkezdődött. Finnország hamarosan üdvözölheti a NATO szárazföldi erők altörzsének és NATO-csapatainak a jelenlétét, amit remélt, miután részt vett a NATO úgynevezett békeidőmisszióiban saját határaitól távol, Romániában.
Emellett új NATO-tagként Finnország megkapta a szövetség főtitkárhelyettesi posztját. Ez egy nagyon magas szintű NATO-tisztség közvetlenül a főtitkár irányítása alatt.
Stubb saját tevékenységét is hangsúlyozni kívánta az Egyesült Államokkal kapcsolatban. Elmondta a nagyköveteknek, hogy az elmúlt néhány hétben három amerikai szenátori és kongresszusi delegációval találkozott. Ugyanakkor a Matti Vanhanen volt miniszterelnök által említett mérleg: egy szenátor a hétéves ciklusban. A kezdetben újságíró Matti Taneli Vanhanen 2003 és 2010 között volt Finnország miniszterelnöke, s 2006-ban a finn Centrumpárt elnöke is. Az inkább profi diplomata és politikus, finnül, svédül, angolul, franciául és németül beszélő Stubb is volt Finnország miniszterelnöke 2014. június 24. és 2015. május 29. között, 2024 februárjában pedig a jobbközép Nemzeti Koalíciós Párt jelöltjeként megnyerte az elnökválasztást.
Finnország tehát most aktívan épít kapcsolatokat a háttérben, tehát rendben lesz, függetlenül attól, hogy kit választanak meg az Egyesült Államok élére a novemberi választásokon – véli a HS.
Ugyanakkor jól látható, hogy a kulisszák mögött a külpolitikai vezetésnek aggályai, vagy legalábbis kérdései vannak azzal kapcsolatban, hogy mit jelentene Donald Trump volt elnök újraválasztása az Egyesült Államok elnöki posztjára.
Csökkenne az Egyesült Államok szerepe a NATO-ban vagy Ukrajna támogatásában, és a végeredmény hogyan tükröződne Európa és Finnország biztonságában?
Palesztina elismerése
A Közel-Kelet vonatkozásában Finnország tevékenysége a jelenlegi államvezetés sorában jelenleg nem tartalmazza Palesztina elismerését. A legnagyobb ellenzéki párt, a Finn Szociáldemokrata Párt (SDP) nemrég azt követelte, hogy ezt Finnország már idén ősszel tegye meg. Norvégia, Írország és Spanyolország nemrég jelentette be, hogy elismeri Palesztinát, Svédország pedig már 2014-ben elismerte. Jelenleg az uniós országok összesen egyharmada ismeri el a palesztin államot.
Stubb bejelentése csak idő kérdése.
Amikor – nem ha – elismerünk egy palesztin államot, akkor ezt olyan időpontban tesszük meg, amely a béke célját szolgálja
– mondta ugyanis kedden. A HS szerint azonban az egyelőre nem teljesen világos a jelenlegi vezetőség hozzászólásaiból, hogy ez az elismerés milyen helyzetben történne. A kérdés nem feltétlenül egyértelmű a jelenlegi kormányon belül sem, különös tekintettel a kereszténydemokraták negatív hozzáállására.
Stubb üzenete Palesztinával kapcsolatban az, hogy a hozzáállás nem stratégia.
„Nem elég a véleménynyilvánítás. Meg kell kérdeznünk, mit ér el a vélemény. És különösen, hogyan lehet elérni a véleményre épített célt” – fogalmazott beszédében a finn elnök.
Borítókép: Alexander Stubb, Finnország elnöke (Fotó: AFP/Justin Tallis)
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!