Finnország már nem kizárólag Oroszországon keresztül határozza meg kül- és biztonságpolitikáját. Ez volt az egyik kulcsfontosságú üzenet, amit a finn köztársasági elnök, Alexander Stubb megfogalmazott a Helsinkiben tartott nagyköveti értekezleten kedden – írta a Helsingin Sanomat (HS). Oroszország természetesen Finnország szomszédja, és részben ez irányítja Finnország politikáját most és mindig, Oroszországról pedig közvetlenebbül beszélnek, mint korábban – tette hozzá az elemzést készítő Elina Kervinen.
Finnország számára ugyanakkor a NATO-tagsággal együtt a keleti kapcsolat is más, mint korábban.
Nincs visszaút a régi időkbe
– fogalmazott beszédében Stubb, aki azt mondta Finnországról, hogy „soha többé nem lesz szürke zónában”.
A kelet mellett nyugat és dél vonatkozásában is egyre inkább fokozódik Finnország figyelme.
Stubb elődje, a 2012 és 2024 között hivatalban lévő, nemzeti koalíciós Sauli Niinistö volt finn elnök Finnország külpolitikai irányvonalát aktív stabilitási politikaként fogalmazta meg annak idején, és négy pilléren keresztül írta le. Ezek a honvédelem, a nyugati integráció és partnerségek, az Oroszországgal való kapcsolatok és a szabályokon alapuló nemzetközi rendszer voltak.
Stubb részéről új vonal az értékalapú realizmus, aminek a lényege az, hogy a világ problémáit nem csak azokkal lehet megoldani, akik egyformán gondolkodnak Finnországgal.
Most tehát három pillér – vagy pont – létezik.
A globális dél
A nagykövetek előtt tartott beszédében az euroatlantizmusról, Ukrajnáról és Oroszországról, valamint Finnország globális befolyásáról is szót ejtett Alexander Stubb. Utóbbi kapcsán a figyelem most erősebben a globális délre irányul.
Az én tézisem az, hogy a globális dél nagyrészt eldönti, hogyan néz ki az új világrend
– mondta Stubb. Az elnök szerint amikor a többoldalú együttműködés terén egy visszalépés történik, a kétoldalú együttműködés és a különböző csoportok egyre fontosabbá válnak.
A hatalom jelenleg a globális nyugat, a globális kelet és a globális dél között oszlik meg. Nemcsak a globális dél nagy országaival kell tehát kapcsolatokat kialakítani, hanem Afrikától Közép-Ázsiáig az úgynevezett középhatalmakkal is.
Stubbnak volt elképzelése arról is, hogyan működik Finnország a nemzetközi színtereken és ez már nem csak a „túlélés” volt. Ehelyett Finnország
aktív szereplő, aki különböző irányokból keresi a befolyási lehetőségeket
– magyarázta Stubb. Persze majd kiderül, hogyan valósul ez meg a gyakorlatban.
Új NATO-korszak
Mindenesetre az új NATO-korszak a szövetségben való viszonylag nagy szerepvállalással már elkezdődött. Finnország hamarosan üdvözölheti a NATO szárazföldi erők altörzsének és NATO-csapatainak a jelenlétét, amit remélt, miután részt vett a NATO úgynevezett békeidőmisszióiban saját határaitól távol, Romániában.
Emellett új NATO-tagként Finnország megkapta a szövetség főtitkárhelyettesi posztját. Ez egy nagyon magas szintű NATO-tisztség közvetlenül a főtitkár irányítása alatt.
Stubb saját tevékenységét is hangsúlyozni kívánta az Egyesült Államokkal kapcsolatban. Elmondta a nagyköveteknek, hogy az elmúlt néhány hétben három amerikai szenátori és kongresszusi delegációval találkozott. Ugyanakkor a Matti Vanhanen volt miniszterelnök által említett mérleg: egy szenátor a hétéves ciklusban. A kezdetben újságíró Matti Taneli Vanhanen 2003 és 2010 között volt Finnország miniszterelnöke, s 2006-ban a finn Centrumpárt elnöke is. Az inkább profi diplomata és politikus, finnül, svédül, angolul, franciául és németül beszélő Stubb is volt Finnország miniszterelnöke 2014. június 24. és 2015. május 29. között, 2024 februárjában pedig a jobbközép Nemzeti Koalíciós Párt jelöltjeként megnyerte az elnökválasztást.
Finnország tehát most aktívan épít kapcsolatokat a háttérben, tehát rendben lesz, függetlenül attól, hogy kit választanak meg az Egyesült Államok élére a novemberi választásokon – véli a HS.
Ugyanakkor jól látható, hogy a kulisszák mögött a külpolitikai vezetésnek aggályai, vagy legalábbis kérdései vannak azzal kapcsolatban, hogy mit jelentene Donald Trump volt elnök újraválasztása az Egyesült Államok elnöki posztjára.
Csökkenne az Egyesült Államok szerepe a NATO-ban vagy Ukrajna támogatásában, és a végeredmény hogyan tükröződne Európa és Finnország biztonságában?
Palesztina elismerése
A Közel-Kelet vonatkozásában Finnország tevékenysége a jelenlegi államvezetés sorában jelenleg nem tartalmazza Palesztina elismerését. A legnagyobb ellenzéki párt, a Finn Szociáldemokrata Párt (SDP) nemrég azt követelte, hogy ezt Finnország már idén ősszel tegye meg. Norvégia, Írország és Spanyolország nemrég jelentette be, hogy elismeri Palesztinát, Svédország pedig már 2014-ben elismerte. Jelenleg az uniós országok összesen egyharmada ismeri el a palesztin államot.
Stubb bejelentése csak idő kérdése.
Amikor – nem ha – elismerünk egy palesztin államot, akkor ezt olyan időpontban tesszük meg, amely a béke célját szolgálja
– mondta ugyanis kedden. A HS szerint azonban az egyelőre nem teljesen világos a jelenlegi vezetőség hozzászólásaiból, hogy ez az elismerés milyen helyzetben történne. A kérdés nem feltétlenül egyértelmű a jelenlegi kormányon belül sem, különös tekintettel a kereszténydemokraták negatív hozzáállására.
Stubb üzenete Palesztinával kapcsolatban az, hogy a hozzáállás nem stratégia.
„Nem elég a véleménynyilvánítás. Meg kell kérdeznünk, mit ér el a vélemény. És különösen, hogyan lehet elérni a véleményre épített célt” – fogalmazott beszédében a finn elnök.
Borítókép: Alexander Stubb, Finnország elnöke (Fotó: AFP/Justin Tallis)
