Finnország már nem kizárólag Oroszországon keresztül határozza meg kül- és biztonságpolitikáját. Ez volt az egyik kulcsfontosságú üzenet, amit a finn köztársasági elnök, Alexander Stubb megfogalmazott a Helsinkiben tartott nagyköveti értekezleten kedden – írta a Helsingin Sanomat (HS). Oroszország természetesen Finnország szomszédja, és részben ez irányítja Finnország politikáját most és mindig, Oroszországról pedig közvetlenebbül beszélnek, mint korábban – tette hozzá az elemzést készítő Elina Kervinen.
Finnország számára ugyanakkor a NATO-tagsággal együtt a keleti kapcsolat is más, mint korábban.
Nincs visszaút a régi időkbe
– fogalmazott beszédében Stubb, aki azt mondta Finnországról, hogy „soha többé nem lesz szürke zónában”.
A kelet mellett nyugat és dél vonatkozásában is egyre inkább fokozódik Finnország figyelme.
Stubb elődje, a 2012 és 2024 között hivatalban lévő, nemzeti koalíciós Sauli Niinistö volt finn elnök Finnország külpolitikai irányvonalát aktív stabilitási politikaként fogalmazta meg annak idején, és négy pilléren keresztül írta le. Ezek a honvédelem, a nyugati integráció és partnerségek, az Oroszországgal való kapcsolatok és a szabályokon alapuló nemzetközi rendszer voltak.

Stubb részéről új vonal az értékalapú realizmus, aminek a lényege az, hogy a világ problémáit nem csak azokkal lehet megoldani, akik egyformán gondolkodnak Finnországgal.
Most tehát három pillér – vagy pont – létezik.
A globális dél
A nagykövetek előtt tartott beszédében az euroatlantizmusról, Ukrajnáról és Oroszországról, valamint Finnország globális befolyásáról is szót ejtett Alexander Stubb. Utóbbi kapcsán a figyelem most erősebben a globális délre irányul.
Az én tézisem az, hogy a globális dél nagyrészt eldönti, hogyan néz ki az új világrend
– mondta Stubb. Az elnök szerint amikor a többoldalú együttműködés terén egy visszalépés történik, a kétoldalú együttműködés és a különböző csoportok egyre fontosabbá válnak.
A hatalom jelenleg a globális nyugat, a globális kelet és a globális dél között oszlik meg. Nemcsak a globális dél nagy országaival kell tehát kapcsolatokat kialakítani, hanem Afrikától Közép-Ázsiáig az úgynevezett középhatalmakkal is.
Stubbnak volt elképzelése arról is, hogyan működik Finnország a nemzetközi színtereken és ez már nem csak a „túlélés” volt. Ehelyett Finnország
aktív szereplő, aki különböző irányokból keresi a befolyási lehetőségeket
– magyarázta Stubb. Persze majd kiderül, hogyan valósul ez meg a gyakorlatban.