Augusztus 6-án ukrán katonák ezrei rohantak át a határon át az ukrán Szumi régióból a szomszédos orosz Kurszki régióba. A kijevi erők azt állítják, hogy azóta több területet foglaltak el Oroszországban, mint Oroszország Ukrajnában ebben az egész naptári évben. Miközben a szárazföldi offenzíva lelassulni látszik, az orosz erők „több ezer” katonát mozgatnak át ide az ukrajnai frontvonal kevésbé forró területeiről, a kijevi légierő pedig megkezdte Moszkva létfontosságú katonai utánpótlási vonalainak megsemmisítését, ellehetetlenítve ezzel a Kurszki területet továbbra is védő csapatokat – írta a The Independent.
A lap szerint Ukrajna orosz határon átnyúló támadása nyomán több mint ezer négyzetkilométernyi területet foglalt el Oroszország Kurszki régiójából, a helyzet azonban gyorsan változik, nehéz kiszámítani a gyors ukrán behatolás során elfoglalt terület nagyságát. Az ukrán hadsereg főnöke, Olekszandr Szirkszi vezérezredes ugyanakkor azt állítja, hogy csapatai csaknem 1150 négyzetkilométer területet foglaltak el Kurszkban, miközben katonai parancsnokságot is felállítottak a térség megszállt részén. Becslések szerint ez a terület csaknem háromszorosa annak, amennyit a tavaly nyári három hónapos ellentámadásuk során visszafoglaltak a megszállt Ukrajnában.
A fronton zajló fejleményeket követő Institute for the Study of War (ISW) amerikai szervezet óvatosabb becslése szerint körülbelül 800 négyzetkilométernyi orosz területet foglalhattak el az ukránok.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök a múlt héten azt mondta, hogy a kijevi erők „egy-két kilométerrel” tovább nyomulnak az új frontvonal mentén. Más kérdés, hogy az Oroszország által felügyelt négy volt ukrán megye nagyságát az ukrán betörés által elfoglalt területtel nagyságrendileg össze sem lehet hasonlítani.
Kérdés, hogy elfoglalhat-e több orosz területet is Ukrajna, illetve eléri-e a Kurszk hidat.
Múlt pénteken az ukrán légierő lerombolta a három híd közül az elsőt a Szejm folyón, az ukrán csapatoktól nyugatra Kurszkban. Szombaton, majd vasárnap éjjel megsemmisítették a másik két állandó hidat ezen a területen, így az orosz csapatok a Szejm által kettészelt Glushkovszkij járás déli felében gyakorlatilag a folyó, az ukrán határ és a kijevi erők között rekedtek.
A légierő továbbra is pontos csapásokkal fosztja meg az ellenséget logisztikai képességeitől, ami jelentősen befolyásolja a harcok alakulását
– közölte Mikola Oleschuk, a légierő parancsnoka vasárnap reggel. Egy ukrán brigád legújabb drónfelvételei ugyanakkor arra utalnak, hogy Kijev most first-person view (FPV) drónokat használ a rögtönzött orosz pontonátkelőhelyek megsemmisítésére, amelyeket a hidakra irányuló célzott csapások óta, a napokban állítottak csak fel. Egy ukrán biztonsági szervezet, a Center for Defense Strategies szerint ez azt jelzi, hogy [az ukrán erők] célja Kurszk megye Szejm folyótól délre eső részének ellenőrzése.
Ha elfoglalnák ezt a területet, majdnem megkétszereznék a jelenleg általuk ellenőrzött területet.
Az sem egyértelmű, hogy hány katona vesz részt ezekben a harcokban. Egy ukrán ezredes, aki azt kérte, hogy ne beszéljenek nyíltan kényes kérdésekről, a The Independentnek azt mondta: körülbelül 8000 katona vett részt a behatolásban.
Több ezer ukrán katona állt készen a harcra
– közölték. Több ukrán tisztviselő, köztük Volodomir Zelenszkij, azt állították, hogy a csapatok egy „ütközőzóna” létrehozását tervezik. Ez a zóna nagyobb távolságot jelentene az orosz erők és az ukrán civilek között, csökkentve, bár nem teljesen leállítva Moszkva azon képességét, hogy tüzérséget és rakétákat lőjön át a határon. Megakadályozhatna továbbá egy másik, ukrán–orosz határon átnyúló támadást is – amilyen például a közeli, északkelet-ukrajnai Harkiv régióban történt májusban –, amely az ország második legnagyobb városát, mintegy 1,3 millió lakossal nagyjából az oroszok tüzérségi hatótávolságán belülre juttatta.
Orosz tisztviselők szerint csaknem 200 ezer civilt evakuáltak a Kurszki régióból és a szomszédos Belgorod körzetből.
Az ukrán erők nem vonultak be Belgorodba, de rendkívüli állapotot hirdettek, és a helyi tisztviselők szerint Ukrajna légitámadásokat intézett a térség ellen. A Kurszki régió hatóságai szerda késő este úgy döntöttek, hogy kiürítenek egy másik körzetet, Gluskovot, miközben az ukrán erők továbbra is előrenyomulnak. A kerület közvetlenül Ukrajnával határos, lakossága körülbelül 20 ezer fő. Alekszej Szmirnov regionális kormányzó a Telegram üzenetküldő alkalmazásban azt mondta, hogy a rendőrség és más állami szervek koordinálják az evakuálási folyamatot.
Arról jelentősen eltérnek egymástól a „magán” és a „nyilvános” becslések, hogy hány orosz katonát fogtak el az Oroszországba történt betörés során az ukránok. Zelenszkij azt állította, hogy a behatolás egyik célja az orosz hadifoglyok „cserealapjának” feltöltése volt, s azt javasolta, hogy az ukrán csapatok körülbelül száz hadifoglyot ejtsenek, az említett ukrán ezredes szerint azonban a valós szám közelebb van a 2000-hez. Az ukrajnai háború során mindkét fél hadifoglyainak ezreit cserélték ki már, nagyjából néhány havonta kerül sor a cserékre.
Borítókép: Állampolgárokat evakuáltak a határ menti településekről biztonságos területekre, mivel az orosz és az ukrán hadseregek közötti összecsapások folytatódnak az oroszországi Kurszki régióban 2024. augusztus 17-én (Fotó: AFP/Anadolu/Vladimir Aleksandrov)
