Li Andersson, a Finn Baloldali Szövetség – az új korszak vörös-zöld polgári mozgalma – leköszönő elnöke visszautasította a nemzeti koalíciós Petteri Orpo jelenlegi miniszterelnök és Riikka Purra miniszterelnök-helyettes véleményét, akik azt állították, hogy minden probléma Sanna Marin előző kormányfő hibája. Ezzel megvédte a szociáldemokrata Sanna Marin volt miniszterelnököt és kormányát, amelyben Andersson oktatási miniszter volt. Andersson a Finn Baloldali Szövetség parlamenti frakciójának Joensuuban tartott ülésén mondott beszédében kommentálta az ügyet – írta a Helsingin Sanomat.
Egyértelművé tették, hogy a finn gazdaság strukturális problémái, amelyek a népesség elöregedésével és a munka termelékenységével kapcsolatosak, mind Sanna Marin hibájából származtak
– mondta Andersson, majd így folytatta: Orpo és Purra korábban arról beszéltek, hogy hatalomra jutásuk után megszűnik az adósságban élés és a megszorítások senki számára nem lesznek nehezek.
Végre világossá válik, hogy a koalíció szándékosan vezette félre a finn választókat
– mondta Andersson. Szavait a munkanélküliség növekedésére, a megszorítások alacsony jövedelmekre gyakorolt hatásaira és az eladósodás felgyorsulására alapozta.
A finn gazdaságban tartós strukturális egyensúlyhiány áll fenn a kiadások és a bevételek között. A pénzügyminisztérium tavalyi becslése szerint a bruttó államadósság GDP-hez viszonyított aránya 2024-ben már 77 százalék körüli szintre emelkedik. A közszféra adósságrátája ezért jelentősen eltér más skandináv országokétól. Az államháztartás alágazatai közül a központi kormányzat a leginkább deficites, eladósodása 2024-ben is folytatódik. A becslések szerint az önkormányzatok is hiányosak maradnak – mind a jóléti területeken, mind az önkormányzati pénzügyekben. Ráadásul a finn gazdaság és államháztartás helyzete gyengébben alakulhat, mint ahogy azt a minisztérium tavaly jósolta.
A finn gazdaság helyzete annyira súlyos, hogy Finnország folyamatosan túllépte az uniós stabilitási és növekedési paktumban meghatározott referenciaértéket (60 százalék a GDP-hez viszonyítva).
Andersson alternatívákat is említett a kormány politikájára. A Finn Baloldali Szövetség például azt követeli, hogy a kormány mondjon le a bevándorlók úgynevezett három hónapos szabályáról.
A kormányprogram szerint ugyanis a jövőben lejárna egy bevándorló munkavállalási alapú tartózkodási engedélye és el kellene hagynia Finnországot, ha az illető munkaviszonya megszűnik, és három hónapon belül nem lép új munkaviszonyba.
Az úgynevezett három-hat hónapos újrafoglalkoztatási szabály más skandináv országokban és egyes EU-országokban is létezik, és nem akadályozta a munkával kapcsolatos bevándorlást ezekben az országokban.
A Finn Baloldali Szövetség különben egyebek mellett követeli még a felnőttképzési támogatás megreformált formában történő visszaállítását, illetve a munkanélküli-biztosítás és a lakhatási támogatás visszaállítását is, ami szinte lehetetlen fenti költségvetési helyzetben.
Tárgyalni kell a közel-keleti krízisről
Andersson véleménye szerint a közel-keleti és gázai helyzetről a parlamentnek már idén ősztől tárgyalnia kell. Aktuális vita ugyanis nem volt eddig az ügyben. – Ehelyett találtak időt arra, hogy a parlament aktuális vitát folytasson többek között a gyermekek és fiatalok jólétéről, valamint a finn nyelvnek a finn társadalomban elfoglalt helyzetéről – mondta. A baloldali csoport első alelnöke, Aino-Kaisa Pekonen beszédében azt állította, hogy a kormány rövid időn belül sok kárt okozott a finn társadalomban. Pekonen úgy látja: a kormány az állam eladósodottságát ürügyül használja tetteire. Az alelnök Finnország társadalmi légköre miatt is aggódott.
Soha nem hittem volna, hogy az egykor civilizált pártok részt vesznek abban, hogy Finnországot egy északi Magyarországgá alakítsák
– mondta Pekonen a kormányzó pártokra célozva.
Pekonen bírálta a kormány szociál- és egészségpolitikáját is. Úgy fogalmazott: „Egyszerűen semmi pozitívat nem tudnak kínálni az átlagembereknek, csak a megszegett ígéreteket, a végtelen nyafogást a bevándorlásról és az amerikai kultúrháborúk másolását”.
Borítókép: A Finn Szociáldemokrata Párt elnöke, Sanna Marin volt finn miniszterelnök, miután 2023. szeptember 1-jén elmondta lemondó beszédét a Finn Szociáldemokrata Párt kongresszusán (Fotó: AFP/Lehtikuva/Markku Ulander)
