Li Andersson, a Finn Baloldali Szövetség – az új korszak vörös-zöld polgári mozgalma – leköszönő elnöke visszautasította a nemzeti koalíciós Petteri Orpo jelenlegi miniszterelnök és Riikka Purra miniszterelnök-helyettes véleményét, akik azt állították, hogy minden probléma Sanna Marin előző kormányfő hibája. Ezzel megvédte a szociáldemokrata Sanna Marin volt miniszterelnököt és kormányát, amelyben Andersson oktatási miniszter volt. Andersson a Finn Baloldali Szövetség parlamenti frakciójának Joensuuban tartott ülésén mondott beszédében kommentálta az ügyet – írta a Helsingin Sanomat.
Egyértelművé tették, hogy a finn gazdaság strukturális problémái, amelyek a népesség elöregedésével és a munka termelékenységével kapcsolatosak, mind Sanna Marin hibájából származtak
– mondta Andersson, majd így folytatta: Orpo és Purra korábban arról beszéltek, hogy hatalomra jutásuk után megszűnik az adósságban élés és a megszorítások senki számára nem lesznek nehezek.
Végre világossá válik, hogy a koalíció szándékosan vezette félre a finn választókat
– mondta Andersson. Szavait a munkanélküliség növekedésére, a megszorítások alacsony jövedelmekre gyakorolt hatásaira és az eladósodás felgyorsulására alapozta.
A finn gazdaságban tartós strukturális egyensúlyhiány áll fenn a kiadások és a bevételek között. A pénzügyminisztérium tavalyi becslése szerint a bruttó államadósság GDP-hez viszonyított aránya 2024-ben már 77 százalék körüli szintre emelkedik. A közszféra adósságrátája ezért jelentősen eltér más skandináv országokétól. Az államháztartás alágazatai közül a központi kormányzat a leginkább deficites, eladósodása 2024-ben is folytatódik. A becslések szerint az önkormányzatok is hiányosak maradnak – mind a jóléti területeken, mind az önkormányzati pénzügyekben. Ráadásul a finn gazdaság és államháztartás helyzete gyengébben alakulhat, mint ahogy azt a minisztérium tavaly jósolta.
A finn gazdaság helyzete annyira súlyos, hogy Finnország folyamatosan túllépte az uniós stabilitási és növekedési paktumban meghatározott referenciaértéket (60 százalék a GDP-hez viszonyítva).
Andersson alternatívákat is említett a kormány politikájára. A Finn Baloldali Szövetség például azt követeli, hogy a kormány mondjon le a bevándorlók úgynevezett három hónapos szabályáról.
A kormányprogram szerint ugyanis a jövőben lejárna egy bevándorló munkavállalási alapú tartózkodási engedélye és el kellene hagynia Finnországot, ha az illető munkaviszonya megszűnik, és három hónapon belül nem lép új munkaviszonyba.
Az úgynevezett három-hat hónapos újrafoglalkoztatási szabály más skandináv országokban és egyes EU-országokban is létezik, és nem akadályozta a munkával kapcsolatos bevándorlást ezekben az országokban.
