Jobbra tolódás következett be Európában az uniós parlamenti választáson – jelentette ki Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter az esztergomi MCC Feszten tartott Szemmagasságban – a magyar külpolitika kihívásai című beszélgetésen. Úgy folytatta, a Patrióták Európáért-frakció megalakulása abban nyújt segítséget, hogy az európai liberális mainstream karakterjegyeit jól be lehessen azonosítani. Egy ilyen karakterjegy a nagyképűség, ami akkor mutatkozott meg, amikor nagy arcúan fogadták azt, hogy a patrióta, konzervatív és keresztény értékalapon állók új frakciót alkottak. – A minket ellenszenvesnek feltüntető és kritikus médiumok írásaiban a nagyképű lesajnálás magasiskoláját mutatták be az általuk futtatott politikusokkal együtt, ehhez képest az uniós parlament harmadik legnagyobb csoportosulása jött létre – mutatott az ellentmondásra a tárcavezető.
Brüsszel arcul köpte a demokráciát
Úgy vélte, Brüsszelben a népakarat semmibevételének eszközéhez nyúltak.
A patriótákhoz csatlakozott pártok közül jó néhányan az első helyen végeztek egyes országokban, de amikor az uniós parlament tisztségviselői pozícióit osztották szét, ezeknek a pártoknak nem jutott semmi. Ez az európai választók és demokrácia arcul köpése.
Kettős mérce van Európában, amit szabad a baloldalnak és a liberális mainstreamnek, azt nem szabad a patriótáknak és az európai jobboldalnak. A választók világosan döntöttek arról, hogy Magyarországon a kormánypárt folytassa a munkáját – szögezte le Szijjártó Péter. Hozzátette, Marine Le Pen pártja megnyerte a nemzetgyűlési választást, egymillióval több szavazatot kapott a második helyezett pártnál, 30 százalék feletti eredménnyel végeztek. Az más kérdés, hogy ezzel mégsem tudott kormányt alakítani. Érdemes a tényeket is megnézni, nem csak a liberális sajtó tudósításait olvasni, mert ezekről a tényekről sehol nem beszéltek – idézte fel.
Az Európai Néppártról úgy vélekedett, hogy az európai szocialistákkal koalícióban irányították az uniós parlamentet, a népszerűségük csökkenése után viszont szükség lett a liberálisokra és a zöldekre az EU irányításához. Egy ilyen összeállításban a néppártot mint jobboldali pártot el lehet felejteni, inkább a baloldal felé tendál. A korábban jobbközép pártcsoportosulás átcsúszott a baloldalra, ennek előnye, hogy így teret nyitott az igazi jobboldalnak, ahol most két pártcsoport található. Az együttműködés lehetősége még előttük áll, jön még olyan időszak, amikor a második helyre kerül egy igazi jobboldali csoportosulás – jósolta a külügyminiszter.
Háborúpárti kettős mérce
A tárcavezető szerint Magyarország nem elszigetelt, mert egy hatalmas globális többség részese és vannak, akik nagy megbecsüléssel nézik, amit mi csinálunk. Ők azt kérik, tartsunk ki, és legyen egy normális hang a transzatlanti buborékban. 2022 februárja előtt minden háború esetében a békét szorgalmazták, azóta pont az ellenkezője történik. Egy olyan háború árnyékában élünk, aminek az árát megfizettük. Az elmúlt évben például fel kellett áldozni a magyar gazdaságpolitikát.
A háborúpárti politikusok előbújtak, amikor Orbán Viktor Kijevbe, Moszkvába és Pekingbe látogatott. Amikor viszont Giorgia Meloni Pekingbe utazott és Kínát megkerülhetetlennek nevezte, azt nem kritizálták. Helyes, hogy ezt nem tették, de akkor sem kellett volna, amikor Orbán Viktor odament
– mutatott rá.
Szijjártó Péter kiemelte: a mostani ukrán háborúnak nincs megoldása a csatatéren, több száz milliónyi fegyvert vittek a nyugati országok Ukrajnába, mégis az oroszok mennek előre napról napra, tehát a fegyverekkel nem sikerült megfordítani a csatatéri folyamatokat. Brüsszelben még azt sem tudják, mennyi fegyvert kell odavinni. – Az a feladatunk, hogy a párbeszéd újranyitásával segítsük a béke létrehozását – mondta.
Kelet és Nyugat szintézise
Magyarországon létrejött egy érdekes helyzet, ami a versenyképességet és a gazdasági növekedés hosszú távú pályáját meghatározza. Mi vagyunk az egyetlen európai ország, ahol tíz akkumulátorgyárból öt jelen van, és ebből három kínai, illetve kettő koreai. Magyarországon a német autóipar és a kínai beszállítóipar szoros együttműködésben dolgozik, a német vállalatok vezetői azt kérik a minisztertől, hogy segítsen a feleket közelebb kerülni egymáshoz. –
A német és kínai vállalatok hazánkban a lehető legszorosabban működnek együtt, a stratégiánk sérülne, ha ez az együttműködés nem lehetne zavartalan. Ha választani kell a kínaiak és németek között, én az is-is-re szavazok
– fogalmazott a külügyminiszter.
A lengyel emberek a testvéreink, de a kormányuk képmutató
A V4-ről elmondta: a lengyel nemzetet továbbra is testvéri nemzetnek tekintjük, testvériség van a magyar és a lengyel emberek között. A gond a jelenlegi lengyel kormánnyal van, ami az egyik legképmutatóbb Európában. A lengyelek a legnagyobb szószólói annak, hogy Európának nem szabad energiát venni az oroszoktól, de eközben ők továbbra is vásárolnak kőolajat tőlük és kereskednek velük. Nem ezzel van a baj, hanem a képmutatással. – Miért kell másokat folyamatosan pellengérre állítani?
Ami az érdekünk, azt cselekedjük. Az együttműködés fokozására törekszünk, ez nemzetgazdasági és energiabiztonsági érdekünk
– mondta.
Hangsúlyozta, a háború előtti fél százalékról 30 százalék lett az oroszok indiai kőolajimportja, ami azt mutatja, hogy a nyugat-európaiak rajtuk keresztül veszik a kőolaját. – Miért kell minket ezért bírálni, amikor mi egyenesen cselekszünk? – kérdezte. Hozzátette, egész Európa üzletel az oroszokkal, csak letagadják, mert kerülőutakon teszik, a liberális média pedig soha nem jár ennek utána.
Brüsszel áll a Lukoilon érkező kőolajszállítás leállítása mögött
Szijjártó Péter az Oroszországból érkező kőolajszállítás leállításáról úgy vélte, hogy az elmúlt napok történései és tárgyalásai alapján itt egy Brüsszelből koordinált folyamatról van szó. Ez azért történik, mert nem adjuk fel a békepárti álláspontunkat, és őszintén beszélünk, ami Brüsszelnek kényelmetlen. – Meg akarják értetni, hogy ezt büntetlenül nem csinálhatjuk.
Az EU nem lehet annyira gyenge, hogy tolerálja egy tagjelölt ország olyan döntését, ami egy uniós tagország energiaellátását veszélyezteti. Ez az ötlet csak Brüsszelből származhat
– vonta le a következtetést.
Kiemelte: az elmúlt időszakban azért dolgoztak sokat, hogy Magyarországnak legyenek tartalékai. Nem Brüsszelből és Zágrábból mondják meg, hogy Magyarország kitől és mennyiért vesz kőolajat. A nemzeti energiadöntések tisztán nemzeti hatáskörbe tartoznak, senkinek semmi köze hozzájuk. A horvátok visszaélve a monopol helyzetükkel nyerészkedni akartak ezen a helyzeten és megnövelték a vezetékük használati díját. Amikor mi hosszú távú szerződést akartunk kötni, akkor azt mondták, hogy havonta kössünk új szerződést. Itt tartunk most – értékelte a kialakult helyzetet.
A külügyminiszter leszögezte: amíg Ukrajna a magyar energiaellátást veszélyezteti, addig arról szó sem lehet, hogy a békekeretben lévő forrásokat kifizessék. Mint elmagyarázta, a békekeret azt jelenti, hogy a fegyverszállítók visszaigényelhetik a leszállított fegyverek árának egy részét az európai adófizetők pénzéből.
A jó kapcsolat kulcsa Amerikával: Donald Trump
Szijjártó Péter az amerikai helyzetről kijelentette: Donald Trump elképzelése és gondolkodása egy irányba vág a magyar kormányéval. – Nem mi finanszírozunk ellenzéki médiát Amerikában, hanem ők nálunk, ezek a gesztusok barátinak nem minősíthetők. Trump ideje alatt szuper volt a kapcsolatrendszer, a demokraták alatt pedig nagyon rossz.
Jó amerikai kapcsolatrendszere törekszünk, aminek személyi felétele van, és ezt Donald Trumpnak hívják. Mi is békét akarunk, ahogy Donald Trump
– fogalmazott. Hozzátette: akkor lesz a békének reális esélye Ukrajnában, ha Donald Trump nyer, mert a demokrata kormányzat folyamatosan támogatja a háborút.
A külügyminiszter J. D. Vance republikánus alelnökjelöltről azt mondta, nagyon jó véleménye van róla, nagyon szurkol azért, hogy alelnök legyen. Donald Trump egy két lábbal a földön álló vezető, aki nagyon nehéz dilemmákat tudott feloldani. Ezenfelül egy amerikai–kínai kereskedelmi háború sem hiányzik a világnak, hiszen amerikai és kínai vállalatok fontos szerepet játszanak egymás beszállítói láncaiban. – Magyarország Európán kívüli két legfontosabb kereskedelmi partnere Amerika és Kína, szeretnénk, ha közöttük egy kölcsönösen előnyös együttműködés alakulna ki, ami nem reménytelen – fejezte ki Szijjártó Péter.
A külügyi tárca vezetője az elmúlt év legfontosabb magyar külpolitikai sikerének azt nevezte, hogy a transzatlanti világon kívül Magyarországot az észszerűséggel, a kölcsönös tisztelettel és racionális hozzáállással azonosítják, rólunk magyarokról a világon kifejezetten pozitív a vélemény.
