Nyugaton és Ukrajnában arról álmodnak, hogy a kurszki támadás után erősödnek az ukrán pozíciók egy tárgyalási folyamatban. Ugyanakkor Aljakszandr Lukasenka belarusz elnök egyetért abban Putyinnal, hogy ilyen helyzetben ki fog velük tárgyalni – erről az orosz állami televízió Vesztyi műsorában beszélt az államfő. Hozzátette, hogy nem helyes a tárgyalóasztalnál növelni a tekintélyt, ezzel egy kedvezőbb pozíciót elérni. „Ez klasszikus, de nem illik bele ebbe a harcba egy hatalmas birodalommal, amely még nem is kezdett el igazán háborúzni” – emelte ki a belarusz államfő.
Egy birodalom ellen harcolnak Ukrajnában, ahol az emberek menekülnek a háború elől. Hová menekülnek? Oroszországba nem mehetnek. Elkezdtek hozzánk menekülni
– jelentette ki az elnök az interjúban, majd hozzátette, hogy az emberek többsége ugyanakkor Lengyelországba megy. Ezek 98 százaléka olyan katonakorú férfiak, akik a háború elől menekülnek, és nem akarnak harcolni – mondta el Lukasenka. „Hogyan harcolhatsz egy birodalom ellen, ha nincs mivel harcolnod?” – tette fel a kérdést.
Támadás Kurszk ellen
Az államfő szerint azonban vannak emberek, akik motiváltak. „Vegyük példának a kurszki régió elleni támadást, ahol nem voltak hivatásosok. Az egész frontvonalból gyűjtötték össze a katonákat, többnyire olyanok voltak, akik már megjárták a háborút. Zsoldosok, lengyelek és így tovább” – mondta Lukasenka. A belarusz elnök biztos abban, hogy Oroszország le fogja győzni az ukrán hadsereget, a NATO pedig eközben nyíltan bekapcsolódhat a konfliktusba.
Úgy vélte, Kijev a Kurszki területen végrehajtott akcióival atomfegyverek bevetésére próbálja rávenni Moszkvát.
Ez az eszkaláció Ukrajna részéről egy kísérlet arra, hogy Oroszországot aszimmetrikus akciókba hajtsa, mondjuk nukleáris fegyverek használatára késztesse. Biztosan tudom, hogy Ukrajna nagyon örülne, ha Oroszország taktikai atomfegyvereket vetne be, akkor valószínűleg alig maradna szövetségesünk. Egyáltalán nem maradnának szimpatizáns országok sem
– hangsúlyozta a belarusz elnök, aki arra is figyelmeztetett, hogy a NATO már rég részese ennek a háborúnak, hiszen fegyvereket szállít, F–16-osokat adnak Ukrajnának és nyugati zsoldosok vesznek részt a harcokban.
És ami még jobb, amit akarnak, azok a csúnya lengyelek, Lengyelország vezetői részéről, hogy foglalják el Fehéroroszországot, és hosszabbítsák meg ezt a vonalat majdnem Leningrádig, mint egykoron. Ez az ő álmuk
– fogalmazott az elnök.
„Ha NATO-csapatokat vetnek be az ukránok, az a harmadik világháborút jelentené, mert akkor mind a taktikai, mind a stratégiai nukleáris fegyvereket be fogják vetni, a válasz pedig azonnali és szörnyű lesz. Ők értik ezt, és mi is értjük. Ezért le kell ülnünk a tárgyalóasztalhoz” – mondta a belarusz államfő.
Mozgolódás a határon
Ukrajna 120 ezer katonát telepített a belarusz határ mentén, Minszk pedig válaszlépéseket tett – idézte fel az elmúlt hetek történéseit Lukasenka. Korábban elmondta azt is, hogy több mint húsz dandárt és zászlóaljcsoportot telepítenek az ukrán határra, hogy megakadályozzák az esetleges áttörést. Júniusban megerősítették Belarusz déli határát az ukrán hadsereg aktivitása miatt.
Lukasenka azt is elmondta, hogy ukrán drónok folyamatosan megsértik Fehéroroszország délkeleti határait.
„Természetesen figyelmeztettük őket, a légvédelmi rendszereink látják, lelőttük a célpontokat, de ez már a területünkre való behatolás” – fogalmazott, kommentálva az ukrán támadó drónok helyzetét, amelyeket augusztus 9-én lőtt le a belarusz légvédelmi rendszer.
A köztársaságban telepített orosz Iszkander rakétarendszerekről szólva Lukasenka elmondta, hogy azok taktikai nukleáris fegyverekkel történő csapásokra vannak felkészítve, és nukleáris robbanófejjel ellátott rakétákkal vannak felszerelve.
Szövetség
Lukasenka arról is beszélt, hogyan támogatják Oroszországot, például lövedékeket szállítanak a hadseregnek, mivel az országaik szövetségesek.
Az ukránok a szemünkre hányják, hogy segítjük Oroszországot. Miért ne segíthetnénk? Nem titkolunk semmit. Háború van, amiben éppen a szövetségesünk harcol
– mondta az interjúban.
Béketárgyalások
Lukasenka az interjúban kijelentette, hogy az Ukrajnáról szóló tárgyalásokat ott kell kezdeni, ahol Isztambulban befejeződtek.
„Üljünk le a tárgyalóasztalhoz, és fejezzük be ezt a harcot, mert erre sem az ukrán népnek, sem az oroszoknak, sem a belaruszoknak nincs szüksége – mondta Lukasenka. Szerinte így lehet elkezdeni a vitát és a problémák megoldását, ez egy valós lehetőség.
Az interjúról készült összefoglalóban a RIA Novosztyi emlékezet ugyanakkor, hogy Moszkva többször jelezt, készen áll a tárgyalásokra, de Kijev törvényben tiltotta meg azokat. A Nyugat tárgyalásra szólítja fel Oroszországot, amire Moszkva hajlandóságot mutat, de a Nyugat figyelmen kívül hagyja, hogy Kijev folyamatosan elutasítja a párbeszédet.
(Az interjú a 44. percnél látható.)
A belarusz elnök az interjúban kitért arra is, hogy az embereknek készen kell állniuk arra, hogy távozik hivatalából, mert senki sem maradhat örökké államfő.
Nem mindenki érti az elnöki munka általános lényegét. Mindenki azt gondolja, hogy harminc év hosszú idő, de ez őrültség. Csak kevés ember van, aki így dolgozik
– mondta, majd azt is hozzátette, hogy ő inkább az evolúciós változások híve, mintsem a forradalmiaké. Mint ismert, korábban Lukasenka azt mondta, hogy kész visszavonulni, ha az emberek ezt mondják neki.
Borítókép: Aljakszandr Lukasenka belarusz elnök ad interjút az orosz állami televíziónak. (Forrás: közösségi média)
