Az Egyesült Államoknak és a világnak kritikusan fontos, hogy legyen Amerikának egy erős elnöke

Kamala Harris már személyében is teljes kudarc az Egyesült Államok határbiztonsága terén, a Biden–Harris-adminisztráció felelőtlensége miatt 320 ezer migráns gyermek tűnt el nyomtalanul, kerülhetett emberkereskedőkhöz – mondta lapunknak adott interjújában Robert Law, az America First Policy Institute (AFPI) szervezet nemzetbiztonsági és bevándorlási központjának az igazgatója. Robert Law munkája során, mint volt Trump-adminisztrációs tisztségviselő, olyan politikákat elemez, amelyek a határbiztonságot és a migrációs politikát helyezik előtérbe, és az amerikai embereket helyezik az első helyre. A szakértővel az amerikai és az európai bevándorlásról is beszélgettünk.

Robert Law igazgató, Center for Homeland Security and Immigration at the America First Policy Institute Fotó: Alapjogokért Központ

– Pedig igen, az egyik legpusztítóbb aspektusa a Biden–Harris-adminisztráció határbiztonsági kudarcának az, hogy elvesztettek 320 ezer migráns gyermeket, akiket valószínűleg emberkereskedők kezébe adtak. Megnyitották a határt, szinte bárkit beengedtek, próbálták feldolgozni az adatokat, de nem tudták elég gyorsan. És így elkezdtek lépéseket kihagyni. Megszüntették például a támogatók ellenőrzését. Így most bárki, aki jelentkezik, hogy egy migráns gyermekre igényt tart, gyakorlatilag megkapja őt. Most ott tartunk, hogy legalább 320 ezer gyermeket veszítettek el, és sokukat nagyon szörnyű dolgoknak tették ki. És amikor ez nap mint nap történik, rekordszámú sebezhető gyermekkel, az felháborító. Elfogadhatatlannak kellene lennie. Az első oldalra kellene kerülnie a hírekben, amíg mindegyiket meg nem találják, de Biden elnök mégsem beszél róla, Harris alelnök sem beszél róla, és az amerikai média nagyrészt ignorálja ezt. És elmondhatom, hogy ha ugyanez történt volna a Trump-adminisztráció alatt, a reakció és a felháborodás nagyon, nagyon eltérő lett volna.

– Mi a különbség az amerikai és az európai migrációs helyzet között? Miben különbözik egymástól és miben hasonlít?

– A hasonlóság az, hogy a migránsok többsége munkalehetőségeket keres. És bár megérthető ez a vágy, a menedékjogra hivatkozni csalás, nem a megfelelő módja ennek a munkakeresésnek. A különbségek közé tartozik, hogy Brüsszelben olyan mentalitás uralkodik, amely szerint mindenkinek be kellene jutnia, és most büntetnek olyan országokat, mint Magyarország, akik próbálják védeni a saját határaikat is. Az említett másik mentalitásnak Németország volt a szekértolója, ha jól emlékszem, 2014–2015 körül. Miután több mint százezer ellenőrizetlen szíriait engedtek be Németországba, ez létrehozott egy csatornát, amely lehetővé tette számukra, hogy máshová is eljussanak. És így ez sebezhetőséget okozhat, ha beengedjük őket a zónába, akkor semmi nem állíthatja meg őket attól, hogy visszamenjenek Magyarországra, vagy elmenjenek Németországba, Ausztriába, bárhová. Tehát mindig kockázatot jelent, ha olyan embereket engedünk be, akiknek nincs joguk ott lenni, hogy szabad mozgást kapnak, és végül egy olyan helyen kötnek ki, ahol nem akarjuk látni őket. Az Egyesült Államokban más a helyzet, ott a törvényeket teljesen figyelmen kívül hagyják az adminisztráció részéről. Ha az Egyesült Államokban egyszerűen betartanák a törvényeket, akkor biztonságos határ lenne, mert pontosan ezt tette Trump elnök. És azt hiszem, nagyon beszédes, hogy a határbiztonság képessége ott van. Jelenleg ugyanakkor választás kérdése, hogy nyitott határokat akarunk-e.

– Orbán Viktor miniszterelnök nemrég arról beszélt, nem szabad megengedni, hogy például a migráció kérdése szétzilálja az Európai Uniót. A kormányfő azt javasolta, hogy a tagországoknak legyen döntési joguk a kérdésben: akik akarnak befogadni migránsokat, azok fogadhassanak be, akik viszont nem akarnak, azokat ne kényszerítsék erre. Mit gondol erről?

– A magyar miniszterelnök teljesen igazat mond. És ezért az a nyomás, amelyet Brüsszel gyakorolt Magyarországra büntető bírságokkal, felháborító. Ugyanez történik az Egyesült Államokban is, ahol ezek a progresszív liberálisok nyílt határokról beszélnek, de amikor a texasi kormányzó eljuttatja őket az államukba, akkor ők maguk is felháborodnak. Mindenki támogatja ezt, amíg őt magát nem érinti. Tehát, ha bizonyos EU-országok ezt akarják, akkor az az ő előjoguk vagy kiváltságuk. Szerintem vissza kell nézni Németország hibájára a szíriaiak ügyében.

– Mi a véleménye a jelenlegi geopolitikai helyzetről, különös figyelmet fordítva Európára, Közép-Európára?

– Nos, jelenleg sok minden történik a világban. És úgy vélem, hogy az Egyesült Államokban a gyenge vezetésnek jelentős szerepe van ebben. Biden elnök és Harris alelnök megerősítette az olyan embereket, mint Putyin. Lehetővé tette a Hamász és Irán számára, hogy destabilizálják a világ egy másik részét is. Továbbra is látni fogunk diktátorokat, autokratákat és másokat, akik nem jó dolgokat tesznek, úgy érzik, hogy bátran folytathatják, és mindenki más a világban szenvedni fog. Ha olyan országgal van közös határod, amely káoszban van, mert az Egyesült Államok nem az az erős globális vezető, aminek lennie kellene, akkor te is meg fogod érezni a negatív következményeket. Tehát mind az Egyesült Államok, mind a világ szempontjából kritikus fontosságú, hogy Amerikának legyen egy erős elnöke. Mert amikor korábban volt ilyen elnök, akkor stabilitás volt a világban és prosperitás az Egyesült Államokban.

– Milyen jövőt lát az Egyesült Államok számára?

– Mindenképpen változásra van szükség az adminisztrációban, nagyon-nagyon hamar. Szükség van a változásra, ez biztos, mert az Egyesült Államok, amit szeretek, gyorsan eltűnik, amikor tízmilliókat engednek be az országba. Engedték, hogy bűnözői bandák jöjjenek be, és átvegyék a közösségeket. Az amerikai közösségek ma már kevésbé biztonságosak, mint korábban. Az amerikai munkahelyekre nehezen lehet bekerülni. A bérek csökkennek és az árak emelkednek. Tehát világosan látszik, hogy az elmúlt három és fél év politikája megbuktatta az amerikai népet. Erősen úgy érzem, hogy szükség van egy elnökre, aki Amerika első elveivel rendelkezik. (Az úgynevezett „nyilvánvaló elrendelés” elve alapján az Egyesült Államok magáénak tekintette Észak-Amerika két óceán közötti részét Kanadától délre és Mexikótól északra.) És ebben a választásban van egy jelölt, aki rendelkezik ezzel, a másik pedig egyértelműen nem.

Borítókép: Robert Law igazgató, Center for Homeland Security and Immigration at the America First Policy Institute (Fotó: Alapjogokért Központ)