„Olyan érzés Malagában lenni, mint amikor belépsz egy vidámparkba” – ehhez hasonlította a Málagai Albérlők Szövetségének egyik aktivistája a tömegturizmus jelenségét, ami egész Spanyolországot sújtja. Hozzátette, hogy a hozzájuk érkező embertömeg valósággal felfalja a várost, miközben a stabilan ott élők kiszorulnak a peremre.
A város annyira telített, hogy Málaga valójában fordulóponthoz érkezett. Az emberek úgy érzik, hogy a város összeroskad
– fogalmazott.
A fiatal férfi már több helyi tüntetésen is részt vett idén több ezer helybelivel együtt, amelyen a város turisztikai modelljének megváltoztatását sürgették. Transzparenseiken olyan feliratok szerepeltek, mint például „Málagában élni kell, nem pedig túlélni”.
A városlakók tisztában vannak azzal, hogy az ország a turizmusból és vendéglátásból él, de a mostani állapotot fenntarthatatlannak tartják.
A zsúfoltság mostanra már nemcsak nyáron, hanem egész évben sújtja a várost, de ennél is nagyobb gond, hogy példátlanul megugrottak a lakhatási költségek.
Már alig lehet hosszú távú albérletet találni, mert szinte mindenki rövid időre, nyaralóknak adja bérbe a lakását többszörös áron. Emiatt úgy érzik, hogy Spanyolország városai ma már sokkal inkább a látogatókról szólnak, semmint az állandó lakosokról. Málagában egy átlagos, egész évre kibérelhető lakás minimum ezerkétszáz euróba kerül úgy, hogy a megyében élők átlagfizetése alig éri el az ezerhatszáz eurót.
Az El País című lap a közelmúltban készített egy felmérést, amelyből kiderült, hogy Málaga az egyik olyan város Spanyolországban, ahol a legtöbb albérlet már Airbnb-otthonként működik. A népszerű Plaza de la Merced környékén található apartmanoknak például a negyede kizárólag turistáknak elérhető, hosszú távú bérlőkkel szóba se állnak.
A helyiek azt is hangsúlyozták, hogy ez a tömegturisztikai modell sok kisvállalkozást is kiszorított már a városból, helyükre pedig franchise-éttermek, bárok és üzletek érkeztek, amelyek feltornázták a vendéglátóipari árakat is, még élhetetlenebbé téve Málagát.
De nemcsak a dél-spanyol város küzd a turistadömpinggel. Idén már Barcelonában, Alicantéban, valamint a Kanári- és a Baleár-szigeteken is több ezer fős tüntetéseket szerveztek, hogy tisztességes lakhatási körülményeket és a tömegturizmus környezetre gyakorolt negatív hatásainak mérséklését követeljék a központi szocialista kormánytól.
A spanyolok már annyira dühösek és kétségbeesettek, hogy Mallorca esetében például a nemzetközi sajtó már kifejezetten turistagyűlöletet emleget. Ott ugyanis rendszeresen fordul elő, hogy a helyiek kizavarják a legnépszerűbb strandokról az ott pihenő külföldieket, egyfajta terület-visszafoglalási akció részeként. De előfordult olyan is, hogy valaki gyűlöletkeltő graffitit fújt az egyik épület falára, amelyen az állt, hogy „ölj meg egy turistát”.
A legfrissebb, szeptemberi statisztikai adatok azt mutatják, hogy
2024 első hét hónapjában Spanyolország rekordszámú nemzetközi turistát fogadott, több mint 53 millióan látogatták meg az országot, ami 12 százalékos növekedés a tavalyi év azonos időszakához képest.
A turisták ráadásul 20 százalékkal több pénzt költöttek el, július végéig több mint 71 milliárd eurót hagytak az országban. Becslések szerint idén történelmi rekord fog születni, miután több mint 90 millió külföldi nyaralóra számítanak, ami több lenne a koronavírus-járvány előtti, 2019-es csúcsnál is, amikor körülbelül 84 millióan nyaraltak Spanyolországban.
A Pedro Sánchez vezette baloldali kormánykoalíció egyelőre annyit közölt a spanyolok elégedetlensége kapcsán, hogy elkötelezett az állampolgárok mellett, ezért megkeresik a megoldást egy fenntarthatóbb turisztikai modell kialakítására. Barcelona vezetője viszont már konkrét lépéseket is tett, és közölte, hogy a helyiek védelme érdekében 2029-ig megszünteti a turisztikai célú apartmanokat úgy, hogy nem ad ki új engedélyeket, a meglévőket pedig nem hosszabbítja meg.
Borítókép: Egy zsúfolásig megtelt strand Málagán (Fotó: AFP)
