A melléklet az Ungarn ist anders, azaz Magyarország más címet viseli. A publikált cikkek tíz különböző témát ölelnek fel, a társadalompolitikától kezdve a gazdaságon át egészen a kultúráig, írja a Mathias Corvinus Collegium.
A melléklet első cikke a Magyar–Német Intézet igazgatója, Bauer Bence tollából született, aki Miért is más Magyarország? című írásában azt mutatja be, mennyire különbözik Magyarország és a magyar politika a német média által sugallt negatív képtől.
Sebestyén Géza, az MCC Gazdaságpolitikai Műhelyének vezetője a magyar gazdaság legfontosabb mutatóit elemzi az olvasóknak, bemutatva, milyen gazdaságpolitikai eszközökkel lábalt ki az ország a 2009-es gazdasági válságból, és állt növekedési pályára az elmúlt évek válságainak dacára.
Az MCC Médiaiskolájának vezetője, Kálnoky Boris egy németek által sokat vitatott témát, a magyar „genderpolitikát” tárja az olvasók elé, amely véleménye szerint egy észszerűségen alapuló ellenmodell lehet a Nyugat-Európában zajló, túlkapásoktól sem mentes társadalompolitikai folyamatokkal szemben. Ehhez a témához szorosan kapcsolódva Kiss-Kozma Georgina, az Ifjúságkutató Intézet kutatásvezetője a magyar családtámogatási modellt vizsgálja, valamint bemutatja, hogyan tudta ellensúlyozni a családbarát rendszer a negatív demográfiai folyamatokat.
A Migrációkutató Intézet igazgatója, Marsai Viktor, valamint kutatási vezetője, Sayfo Oma írása a magyar migrációs politikát tárgyalja, melynek alapvetése, hogy különbséget tesz a gazdasági bevándorlók és a menekültek között. Enélkül ugyanis lehetetlen hatékonyan fellépni az illegális bevándorlás ellen. A menekültügy témájához kapcsolódóan Tárik Meszárnak, a Migrációkutató Intézet vezető kutatójának cikke a magyar állam üldözött keresztények érdekében folytatott politikáját és programjait részletezi.
Természetesen a jelenlegi háborús kihívások fényében a geopolitika sem maradhatott ki a mellékletből. Az MCC Geopolitikai Műhelyének vezetője, Demkó Attila részben a migráció, részben pedig az Európa egzisztenciáját fenyegető fegyveres konfliktusok kapcsán ír a reálpolitikához való visszatérés szükségességéről a nyugaton elterjedt ideológiavezérelt szemlélet helyett. Moldicz Csabának, a Nemzetközi Kapcsolatok Iskola vezetőjének írása ehhez szorosan kapcsolódva elemzi a magyar kormány konnektivitás-stratégiáját, amely blokkosodás helyett a szabad kereskedelmet támogatja.
Margittai Gábor, a Magyar Összetartozás Intézetének igazgatója a magyar emlékezetpolitika és identitás kérdéseit vizsgálja cikkében, amelyben a kereszténység nemzetépítő szerepét is kiemeli. E kérdéskörhöz kapcsolódva a nemzeti kisebbségek magyarországi helyzetét mutatja be az MCC Pécsi képzési központjának képviselet-vezetője, Erdei Krisztián, aki írásában hangsúlyozza a német nemzetiség hagyományőrzésben betöltött szerepét. A mellékletet a Magyar–Német Intézet szakértőinek, Rasthofer Alexandernek és Csaplár Tristannak a cikke zárja, amelyben Magyarország nemzeti, nyelvi és vallási sokszínűségét szemléltetik az olvasó számára.
A cikkek teljes terjedelmükben a Magyar–Német Intézet honlapján is elérhető mellékletben olvashatók.
