Világos döntést hozott Németország a Taurus rakétákkal kapcsolatban, és ez nem fog változni – szögezte le a napokban Olaf Scholz német kancellár. Bár a németek továbbra is hangos támogatói a háborúpárti narratívának, a nagy hatótávolságú fegyverekből, amelyekre az ukránok olyan régen ácsingóznak, nem hajlandók küldeni a háborúban álló országnak.
Az ukránoknak nem véletlenül fáj a foguk a német Taurusokra: míg az amerikai ATACMS rakétákból a fejlettebb verzió hatótávolsága is 300 kilométer, a brit Storm Shadow és annak francia párja, a SCALP pedig 250 kilométeres távolságig vethető be, a Taurusok akár 500 kilométerre lévő célpontokat is képesek eltalálni, ráadásul különösen alkalmasak föld alatti és védett célpontok, például parancsnoki állások és hidak elleni támadásra – mutat rá a The Kyiv Independent ukrán hírportál.
Csakhogy hiába ígérte meg az ukrán vezetés, hogy jóváhagyás nélkül nem támadja az orosz hátországot a nyugati fegyverekkel, a jelek szerint Scholz mintha nem bízna teljesen Volodimir Zelenszkij ukrán elnök fogadkozásában.
Bár a kancellár többek között azzal indokolta a Taurusok visszatartását, hogy ahhoz német kezelőszemélyzetre is szükség lenne, ami a háború eszkalácójához vezethet.
Ezen a ponton ez személyes üggyé vált a kancellár számára. Az egyéb politikai megfontolásokban személyes elem is megjelenik. Nem ez az egyetlen mozgatórugója a döntésnek, de mindenképpen szerepet játszik benne
– vetett fel egy új megközelítést Jessica Berlin, a Center for European Policy Analysis (CEPA) amerikai agytröszt vezető munkatársa.
Scholz határozottságában mindenesetre jelentős szerepet játszhat, hogy a német közvélemény nagyobbik része is a Taurusok átadása ellen van. Egy áprilisban publikált közvélemény-kutatás szerint a németek mindössze 37 százaléka támogatna egy ilyen döntést, míg 56 százalékuk határozottan ellenzi azt.
Jövőre ráadásul szövetségi szintű választások lesznek Németországban, és Scholznak létérdeke, hogy megpróbálja valahogy feljebb tornázni a szociáldemokraták mostanra igencsak hanyatló támogatottságát.
Scholzék rájöttek, hogy ha csak az AFD meg a BSW beszél a békéről, akkor marad a tizenöt százalék
– világított rá a lapunknak adott egy korábbi nyilatkozatában Kiszelly Zoltán, a Századvég Közéleti Tudásközpont Alapítvány politikai elemzési igazgatója. Scholz is tisztában van vele, hogy a német pártok közül aki az AfD-n és a BSW-n kívül először áll ki a béke mellett, az számíthat a mérsékelt háborúellenes szavazóknak a legnagyobb támogatására a jövő évi választáson – tette hozzá a szakértő.
Borítókép: Olaf Scholz német kancellár (Fotó: AFP)
Orosz–ukrán háború 
