– Bár látszólag békepárti Olaf Scholz német kancellár nyilatkozata, valójában Németországban semmi nem fog változni – mondta el lapunk kérdésére Kiszelly Zoltán, a Századvég Közéleti Tudásközpont Alapítvány politikai elemzési igazgatója. A németek is felsorakoznak Volodimir Zelenszkij ukrán elnök azon javaslata mögé, hogy szükség van az oroszok részvételével rendezett békekonferenciára, de Zelenszkij feltételeivel, ez aligha valósul meg.
Így könnyű béketárgyalásokat követelni, ha tudja, hogy nem lesz
– mutat rá a szakértő, hozzátéve, hogy Scholz ezzel Zelenszkij javaslatát támogatja, nem Orbán Viktorét, aki szerint a tűszünetnek kell lennie az első lépésnek.
A német vezetők továbbra is háborúpártiak maradtak, csupán annyi a változás, hogy a német társadalmat is elérte a háborús fáradtság. Nem véletlen, hogy a német költségvetésből Ukrajnának szánt összeget megfelezik, és a támogatást inkább az Európai Unió szintjére helyezik át. Az EU és a NATO szintjén pedig öt évre előre bebiztosították a háború finanszírozását.
A németek mindent európai projektként néznek, tehát ők azt akarják, hogy az Európai Unió finanszírozza a háborút
– fejtegeti a Századvég elemzője.
Az sem új ötlet, hogy olyan békekonferenciát kell rendezni, amin Oroszország is részt vesz, ezt Zelenszkij már a csúfos kudarcot vallott júniusi békekonferencia után elmondta.
Scholz igazából azért is kezdeményezhetett, mert Zelenszkij is ezt mondta már, tehát ő nem mondott olyat, amit Zelenszkij ne mondott volna
– világított rá az elemző.
A kancellár szavai inkább szólhattak a német választóknak.
Ez egyfajta finom elhatárolódás is a koalíción belül
– magyarázta a szakértő.
Ez leginkább taktika, mert a német pártok közül aki az AfD-n és a BSW-n kívül először áll ki a béke mellett, az számíthat a mérsékelt háborúellenes szavazóknak a legnagyobb támogatására a jövő évi választáson – teszi hozzá Kiszelly Zoltán. Scholz már azzal a mérsékelt pártok közül egyedüliként mutatott egyfajta békepártibb arcot, hogy korábban nem akart páncélosokat adni Ukrajnának, majd megtagadta, hogy Taurus rakétákat adjon – sorolja a példákat. Márpedig Scholz szeme előtt nem csupán az lebeg, hogy szeptember 22-én választások lesznek Brandenburgban, 29-én pedig Ausztriában, ahol szintén figyelnek a német kancellár nyilatkozataira, hanem a jövőre esedékes német szövetségi választások is.
A kancellár békét követelő megnyilatkozásaitól azt remélik a szociáldemokraták, hogy nem tizenöt százalékot kapnak majd jövőre, hanem mondjuk húszat, ami a CDU várható harminc százalék körüli eredményével elég is lenne a nagykoalícióhoz.
Scholzék rájöttek, hogy ha csak az AFD meg a BSW beszél a békéről, akkor marad a tízenöt százalék
– summázza a szakértő, hozzátéve, hogy a német tőke számára a nagykoalíció lenne a legkényelmesebb megoldás.
Arra a kérdésre, hogy a minapi négyszemközti találkozójuk során esetleg a NATO nevében is felszólíthatta-e Scholz Zelenszkijt az oroszokkal való tárgyalásra, a szakértő határozott nemmel válaszol.
Az amerikaiaknak nincs szüksége futárokra
– foglalja össze véleményét.
Szerinte inkább azt magyarázta el Zelenszkijnek, hogy a háború finanszírozása továbbra is biztosított, illetve valószínűleg a Németországban élő katonakorú férfiakról is egyeztethettek. Az ukrán menekülteket a németek beengedték a szociális ellátórendszerbe, így míg a többi európai országban a munkaképes ukrán menekültek nyolcvan százaléka dolgozik, Németországban csupán húsz. Ezért most a németek azt pedzegetik, hogy a hadköteles ukrán férfiaktól megvonják a szociális ellátást, ez az elképzelés pedig igen népszerű a németek körében.
Az Északi Áramlat elleni merénylet körüli kérdésekről Kiszelly Zoltán elmondta, hogy a németek inkább elhiszik az ukránok hivatalos történetét, mert ha kiderül az igazság, az csak rosszabb lenne nekik.
Borítókép: Olaf Scholz német kancellár (J) és Volodimir Zelenszkij ukrán elnök sajtótájékoztatóra érkezik a kancelláriára 2024. február 16-án Berlinben (Fotó: AFP)
Orosz–ukrán háború 
