A békét és a stabilitást választották a georgiaiak

Elsöprő győzelmet aratott a georgiai parlamenti választáson az országot 12 éve kormányzó Grúz Álom párt. A példátlanul heves kampányidőszakban a Nyugat össztüze, európai és amerikai szankciók zúdultak a kormánypártra, amiért LMBTQ-propaganda-ellenes és szuverenitásvédelmi reformokat hajtott végre. A külföldi beavatkozás azonban nem járt sikerrel, a grúzok közel kétharmados felhatalmazást adtak a konzervatív, békepárti kormány kezébe.

2024. 10. 27. 19:01
Georgians vote in the country's parliamentary elections at a polling station in Tbilisi on October 26, 2024. (Photo by Giorgi ARJEVANIDZE / AFP)
Választók Georgiában Fotó: AFP
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Másfélszer annyi szavazatot kapott a grúz kormánypárt a szombati parlamenti választáson, mint a parlamentbe bejutó többi pártcsalád együttvéve. A Grúz Álom a voksok több mint 54 százalékát kapta, s ezzel 91 mandátumra számíthat a 150 fős törvényhozásban, amely a képviselői helyek 60,6 százaléka. 

Ezzel 2012 óta a legjobb választási eredményét és egyszerű többséget biztosított magának a törvényhozásban, amely jelentős felhatalmazást és stabil kormányzást jelent a kormánypárt számára a következő ciklusban.

Történelmi vereséget szenvedett ugyanakkor a hagyományos baloldali ellenzék. A Miheil Szaakasvili által alapított Egységes Nemzeti Mozgalom nevével fémjelzett hárompárti koalíció, az Egység a szavazatok 10,1 százalékával 22 parlamenti mandátumot vesztett. A három ellenzéki pártcsalád összesen 15 pártot képvisel, ám mindössze 59 mandátummal lesz képviselve az új parlamentben.

A Magyar Nemzet kérdésére Kránitz Péter Pál, a Magyar Külügyi Intézet vezető kutatója elmondta, a grúzok alapvetően a stabilitás mellett voksoltak.

„A kormánypárt legfontosabb ígérete ezen a választáson az volt, hogy országuk ki fog maradni a háborúból. Ne feledjük, hogy Georgia területének ötöde orosz megszállás alatt áll, s az européer ellenzék kijelentései gyakran nem éppen a békés párbeszédet szolgálták, hanem az abháziai és dél-oszétiai konfliktusok eszaklációját veszélyeztették. 

A Grúz Álom ezzel szemben az Oroszországgal való pragmatikus viszonyokat helyezte előtérbe, s egy stabilan fejlődő gazdaságpolitikát ajánlott, erre mondtak igent a grúzok

– emelte ki a szakértő. 

Az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) és az EU kérésének eleget téve a szavazatok mintegy kilencven százalékát idén először egy elektronikus rendszeren keresztül adhatták le a grúzok, amely eleve ellehetetlenítette a visszaéléseket. A Georgiába delegált EU, NATO, EBESZ és európai parlamenti választási megfigyelők is elismerték, a választás a demokratikus elvárásoknak megfelelően zajlott.

Az ellenzéki kötődésű civil szervezetek ennek ellenére már a választás estéjén csalást kiáltottak és a választási eredmények megsemmisítését és újabb választások kiírását követelték az állítólagos szisztematikus csalások, szavazatvásárlások és általános megfélemlítés miatt. Számos ellenzéki párt is választási csalással vádolja a kormányt, mely vádat Európában egyedülálló módon az észt külügyminiszter is elismételt közösségi oldalán. A kormányközeli grúz sajtó már egy közelgő puccskísérletről beszél.

Példátlan nyugati ellenszélben volt kénytelen kampányolni is a grúz kormánypárt. A Nyugat össztüze zúdult ugyanis a Grúz Álomra, amiért az ország szuverenitását és a hagyományos családi értékeket védő törvénykezést fogadott el. 

Kránitz Péter Pál azt mondja, az ellentét hátterében inkább geopolitikai, mintsem demokratikus kérdések álltak.

A grúz kormány, a magyarhoz hasonlóan, igyekszik pragmatikus kapcsolatokat ápolni a világgazdaság minden szereplőjével, így Kínával és Oroszországgal is – ezt nehezményezi az Egyesült Államok és az Európai Unió. Az amerikai és európai szankciók a választási eredményt voltak hivatottak befolyásolni, a kormánypárt győzelmét követően azonban várhatóan enyhülni fog a feszültség, és Georgia visszatérhet az óvatos euroatlanti integráció útjára

– vélekedett a szakértő. 

Irakli Kobahidze miniszterelnök győzelmi beszédében kiemelte, legkésőbb a jövőév első hónapjaiban megindulhat a nyugati partnerekkel fenntartott, jelenleg viharos kapcsolatok normalizációja. Megerősítette, hogy kormánya legfőbb külpolitikai célja a csatlakozás az Európai Unióhoz. Irakli Kobahidze miniszterelnök megerősítette továbbá, Bidzina Ivanishvili tiszteletbeli pártelnök a következő napokban találkozni fog az Egyesült Államok grúziai nagykövetével.

Borítókép: Választók Georgiában (Fotó: AFP)

A téma legfrissebb hírei

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.