Forrong Georgia a választás után – miért utazik oda Orbán Viktor?

Több nemzetközi szervezet és ország is küldött megfigyelőket a hétvégi georgiai választásra, és ők a nemzetközi normáknak megfelelőnek találták azt – mondta el lapunk kérdésére Kránitz Péter Pál, a Magyar Külügyi Intézet vezető kutatója. A szakértő szerint a két ország jó kapcsolatai az érték- és érdekközösségen, valamint a bizalmon alapulnak.

A georgiai kormánypárt, a Georgiai Álom ünnepel a választási győzelem után Tbilisziben Fotó: AFP

Az ellenzéki kötődésű civil szervezetek ezzel szemben rögtön csalást kiáltottak és a választások érvénytelenítését és megismétlését követelték – tette hozzá.

A választás demokratikusságát egyébként jól jelzi, hogy a szavazatok kilencven százalékát elektronikusan számolták, ami eleve szinte kizárja a visszaéléseket – hangsúlyozta Kránitz Péter Pál.

Szalome Zurabisvili georgiai elnök ennek ellenére orosz befolyást emlegetett, és kijelentette, hogy nem fogadja el a választás eredményét, azonban erre nem hozott fel semmilyen bizonyítékot – emlékeztetett a szakértő.

Azt kell látni, hogy két összeférhetetlennek tűnő politikai akarat van Georgiában, és a választásokon egyértelműen a szuverenista, konzervatív kormánypárt győzött, mégpedig fölényesen, nyolcszázkilencvenezerrel több szavazatot kapott, mint a második legnagyobb politikai erő. És ha a választásokon nem tudják megverni a kormánypártot, akkor az ellenzék most úgy látja, hogy ezt az utcán fogják megoldani, ami ugye cseppet sem demokratikus

– mondta Kránitz Péter Pál.

A hagyományos ellenzéki pártok nagyon leszerepeltek, az Egyesült Nemzeti Mozgalom nevével fémjelzett csoportosulás például 25 százalékkal kevesebb voksot kapott és a harmadik helyre csúszott vissza – magyarázta a szakértő.

Zurabisvili elnök merőben szokatlan módon az utcára szólította az embereket, hogy tüntetésekkel tiltakozzanak a választási eredmények ellen. Kránitz Péter Pál elmondta, hogy az elnök asszony francia születésű, korábban a francia külügyminisztériumnak dolgozott. Georgiába először francia nagykövetként került, később, Miheil Szaakasvili korábbi georgiai elnök hivatali ideje alatt azonban külügyminiszter lett.

Egy olyan kultúrát tapasztalt meg a Szaakasvili-érában, ahol az utcán, forradalmi úton kívántak elérni eredményeket

– fogalmazott a szakértő, hozzátéve, hogy most, mivel a parlamenti érdekérvényesítés lehetősége a rossz választási szereplés miatt beszűkült számukra, ugyanezzel próbálkozik az ellenzék.

Ami a georgiai–magyar kapcsolatokat illeti, azok érték- és érdekközösségen, illetve a bizalmon alapulnak – mondta Kránitz Péter Pál.

Magyarország kiemelkedő szerepet vállal Georgia biztonságában, az EU megfigyelő missziójába hazánk küldi az egyik legnagyobb kontingenst, valamint az ENSZ révén a georgiai hadsereg képzésében is részt vállal az ország.

Az értékközösséget a konzervatív értékek, valamint a családok és a gyermekek védelme melletti kiállás, illetve az ultraliberális eszmék határozott elutasítása adja. Az érdekközösség kapcsán pedig a dinamikusan fejlődő gazdasági kapcsolatokat említhetjük, amelyek egyelőre nem elsősorban a kereskedelem terén nyilvánulnak meg, hanem olyan kulcsfontosságú fejlesztési projektekben, mint például az Azerbajdzsánt Georgián és Románián keresztül Magyarországgal összekötő elektronikai kábel, vagy a Baku–Tbiliszi–Ceyhan olajvezeték, amelyben a Molnak van 9 százalékos részesedése – sorolta Kránitz Péter Pál.

Az, hogy Orbán Viktor lesz az első miniszterelnök, aki a választás után ellátogat Georgiába, csak azt bizonyítja, hogy Magyarország elkötelezett az európai uniós prioritási pontjai mellett, köztük a bővítési politika és a szomszédságpolitika mellett, és Európának pontosan egy ilyen határozott politikára van szüksége

– zárta gondolatait a Magyar Külügyi Intézet vezető kutatója.

Borítókép: A georgiai kormánypárt, a Georgiai Álom ünnepel a választási győzelem után Tbilisziben (Fotó: AFP)