A belgrádi hivatalos tárgyalásait követően Sulyok Tamás a vajdasági Csúrogra és Zsablyára látogatott. A magyar köztársasági elnök Alekszandar Vucsics szerb elnökkel közösen Zsablyán adta át a felújított Havas Boldogasszony római katolikus templomot.
A Havas Boldogasszony tiszteletére 1901-ben felszentelt római katolikus templom messziről látszik Zsablya központjában. Az idővel megrongálódott templomot most a magyar kormány támogatásával sikerült felújítani. A neogótikus templom átadásán Fazekas Ferenc szabadkai püspök köszönetét fejezte ki a templom felújításáért.
Sulyok Tamás beszédében elmondta: a templom nemrég még romos állapotban volt. A zsablyai templom felújítása a nemzeteinkre is kihat, megerősít hitben, megerősít emberségben és megerősít európai összetartozásunkban egyaránt.
A templomavatás elsősorban mindig szakrális ünnep. A felszentelt épület az Istennel való találkozás, a szentségek kiszolgáltatásának megkülönböztetett helye. A zsablyai templom azonban azontúl, hogy a Teremtő jelenlétére nyitott emberek otthona, a több mint ezer éve egymás mellett élő két nép, a szerb és a magyar újabb baráti kézfogásának is a helyszínévé válik a mai napon
– jelentette ki a köztársasági elnök. – Feltártuk és megismertük a XX. század súlyos történelmi eseményeit. Azokat a tragédiákat, amelyek Zsablyát különösképpen fájóan érintették. A világháború árnyékában elkövetett megmagyarázhatatlan és embertelen bűntetteket. A hideg napok tetteit. Az ártatlan embereken végrehajtott kollektív bosszút. Azokat a tetteket, amelyeket magyarok szerb embertársaik ellen, és azokat, amelyeket szerbek magyar embertársaik ellen követtek el. De a magyar és szerb nép alapvetően mindig is a békére vágyott, és jó ideje közösen jár a megbékélés és a kölcsönös tisztelet útján – szögezte le.
Éppen tíz évvel ezelőtt töröltetett el az e vidék magyarjait sújtó kollektív bűnösség pecsétje. Emlékművet emeltünk a csúrogi jeltelen tömegsírnál, és létrehoztuk a Topalov raktár emlékmúzeumát az áldozatok méltóságának helyreállítására. Közösen hajtottunk fejet az áldozataink emléke előtt. Megszilárdítottuk, hogy alapértékünk a keresztény emberség. Nemcsak kimondjuk, hogy minden időben egymást segítő jó szomszédok akarunk lenni, de aszerint is cselekszünk
– mondta.
Sulyok Tamás emlékeztetett: – Az éppen egy esztendeje elhunyt Pásztor István, a Vajdasági Magyar Szövetség elnöke volt az, aki nagy erővel gyorsította fel a történelmi megbékélés folyamatát. Ma ennek a folyamatnak egy újabb fejezetéhez érkeztünk a zsablyai templom felavatásával.
Azzal, hogy a korábban romos templom most a helyi kis közösség és a környék katolikus hívei számára újra épségben ragyog, egy szimbolikus egyensúly állíttatott helyre. Zsablya szívében ugyanis a főút két oldalán egy-egy templom áll. A szerb ortodox és a római katolikus. Most már egyik sem áll közülük az összeomlás szélén, hanem mindkettő erőben és dicsőségben hívja a hozzá betérőket. Úgy fogalmazott:
Kifejezi és megerősíti ez azt is, hogy Szerbia Vajdaság tartományában a szerbek mellett megbecsülésben részesülnek az itt szülőföldjükön élő magyarok is. Helye van az ortodox hívek mellett, a római katolikus híveknek is. A zsablyai Havas Boldogasszony és Szent Miklós-templom két tornya egységet hirdet, a több nyelven beszélő, más-más kultúrájú és rítusú, de államiságuk megszületése óta ugyanazt az egy Istent szolgáló népek egységét.
– A mai templomavatás a győzelem helyszíne. A győzelemé, mert megmutatjuk, hogy kicsiny közösségeknek is lehet jövője, ha szilárd bennük az elhatározás, hogy meg akarnak maradni. Zsablya katolikus hívei nem adták fel. Akkor sem, amikor pusztuló templomuk mellett hosszú évekig pénz nélkül voltak, és akkor sem, amikor a tető cseréjének felére jutott csak támogatás. Kitartottak, és mára valósággá vált a teljes helyreállítás.
Ez az ünnepnap a XXI. századi keresztény Európát építő cselekvő erők bizonyossága. Az összefogás és a béke jele, amely megtöri a XX. század itt végbement gonoszságait. Gyógyír arra a múltra, amelyet több megrázkódtatás fájdalmasan megszaggatott. Belgrád és Budapest közös válasza a történelemre, amely kiolvasható az oltárra kitett Bibliából is, és amely így összegezhető: az élet legyőzte a halált – húzta alá a köztársasági elnök.
– A templom megmentését a helyiek kezdeményezték, és azért is vált reménységből valósággá, mert a magyar és a szerb nemzet oda tud figyelni egymásra. Mert Magyarország és Szerbia kezet adott egymásnak, és tudja, hogy építő párbeszéddel, baráti összefogással sokkal többre jutunk – szögezte le.
A templomavatón Alekszandar Vucsics kiemelte: – Legtöbbet Orbán Viktor magyar miniszterelnök és Pásztor István tettek a megbékélésért. Sok energia és jóakarat kellett ehhez.
A felelőtlen lépésekkel azonban ez lebontható, ezért oda kell figyelni a lépésekre. Európában ma nincs nagyobb és közelebbi szövetségese Szerbiának, mint Magyarország – tette hozzá a köztársasági elnök.
Pásztor Istvánról megemlékezve elmondta, hogy több fontos projektet megvalósítottak együtt, amellyel a vajdasági magyarok életét javították. Kiemelte: A VMSZ néhai elnöke volt a gyorsvonat, amely segítette, hogy a mostanihoz hasonló kapcsolat alakult ki a magyarok és a szerbek között. Egyformán tekintenek Szerbiában a szerbekre, a magyarokra és más nemzetekre, tette hozzá Vucsics, aki a béke fontosságát hangsúlyozta. Az államfő elnézést kért, hogy nem tud magyarul, azt mondta nincs ebben rossz szándék, s reményét fejezte ki, hogy ezt a jövőben pótolni fogja.
Pásztor Bálint, a Vajdasági Magyar Szövetség elnök hangsúlyozta: – Ma újra történelmet írunk. Ezek a magyar és a szerb nép közös történelmének fényes napjai. 2013-ban a magyar és a szerb nép vezetőinek sikerült szembenézni a közös történelmünk legfeketébb emlékeivel, s létrejött a megbékélés – húzta alá.
– Nekünk a magyarok által agyonvert szerb kisfiú ugyanolyan áldozatunk, mint a magyar kisfiú – mondta a VMSZ elnöke. A vajdasági politikus köszönetet mondott a mostani és a korábbi magyar köztársasági elnököknek a megbékélésért, és Alekszandar Vucsics szerb államfőnek is, amiért az általa vezetett kormány megszüntette a magyarok kollektív bűnösségét.
Fremond Árpád, a vajdasági Magyar Nemzeti Tanács elnöke ünnepi beszédében kifejtette: Csúrog a megbocsátást is szimbolizálja. A fájdalom nem köthető nemzetiséghez – tette hozzá. Nyolcvan évvel a vérengzések után is meggyőződhettünk arról, hogy a magyar–szerb kapcsolatok élnek. Fremond szerint ugyanakkor végre méltó emlékhelyeken emlékezhetünk Vajdaságban.
Ezt megelőzően Sulyok és Vucsics Csúrogon emlékezett meg, s közösen hajtott fejet a II. világháború során ártatlanul kivégzett magyarok és ártatlanul kivégzett szerbek emlékművei előtt. Korábban, 2013. június 26-án a magyar–szerb megbékélési folyamat egyik mérföldköveként Áder János volt magyar köztársasági elnök, valamint Tomiszlav Nikolics akkori szerb államfő közösen hajtottak fejet a vajdasági településen.
Borítókép: Fazekas Ferenc szabadkai püspök (balra), Sulyok Tamás köztársasági elnök (középen) és Alekszandar Vucsics (jobbra) szerb elnök Zsablyán (Fotó: Csudai Sándor)
