A Financial Times megdöbbentő információkat közölt Törökország és Oroszország kapcsolatáról. Az angol nyelvű gazdasági napilap értesülései szerint Ankara az elmúlt hetekben titokban módosította vámrendszerét, hogy megakadályozza több tucat, amerikai eredetű termék Oroszországba történő exportját. Ezeket az árucikkeket Washington és nyugati szövetségesei kulcsfontosságúnak tartják Moszkva ukrajnai háborús erőfeszítéseiben.
A lap három, az üggyel közvetlen kapcsolatban álló forrásra hivatkozva állítja, hogy Törökország elektronikus vámrendszere immár nem teszi lehetővé az exportőröknek az úgynevezett „harctéri áruk” Oroszországba történő szállítását. Korábban ezeket a termékeket akadálytalanul lehetett exportálni az országba.
Az intézkedés olyan termékeket érint, mint a mikrocsipek és távirányító rendszerek, amelyeket a nyugati szövetségesek szerint fegyverekben használnak fel.
Az Financial Times (FT) kiemeli, hogy a kereskedelmi korlátozásokat „politikai érzékenységek” miatt nem jelentették be nyilvánosan. Ez arra utalhat, hogy Törökország nem akarja nyíltan provokálni Oroszországot, miközben igyekszik megfelelni az amerikai elvárásoknak.
A cikk rámutat, hogy ez a lépés a legújabb jele annak, hogy Törökország visszalép attól a szereptől, amelyet a háború korábbi szakaszában vállalt, amikor egyfajta menekülő útvonalat biztosított Oroszországnak a nyugati szankciók elől. Idén korábban a török bankok is jelentősen csökkentették az orosz partnerekkel folytatott üzleti tevékenységüket, miután az USA szankciókat helyezett kilátásba azokkal a pénzintézetekkel szemben, amelyek a Kreml háborús gépezetét támogató tranzakciókat bonyolítanak.
Kereskedelmi korlátozások
Az FT szerint a török kereskedelmi korlátozások időzítése nem véletlen. Az Egyesült Államok ugyanis fokozza erőfeszítéseit, hogy megakadályozza Oroszország hozzáférését a nyugati technológiához, amelyet Moszkva katonai rendszereiben használ fel. A tiltólistára került termékek egy ötven „kiemelt fontosságú” nyugati gyártmányból álló listáról származnak, amelyeket az USA, az Egyesült Királyság, az EU és Japán kulcsfontosságúnak tart az orosz fegyvergyártás szempontjából.
A lap emlékeztet arra, hogy Washington már régóta aggódik amiatt, hogy Törökországot közvetítőként használják az Oroszországba irányuló, katonai célokra is alkalmazható áruk beszerzésére. Ez a gyanú beárnyékolta a két szövetséges ország kapcsolatát. Joe Biden kormányzata magas rangú tisztviselőket küldött Törökországba, hogy nyomást gyakoroljon Erdogan kormányára, miközben török cégeket is szankciókkal sújtott az Oroszországgal folytatott kereskedelem miatt.
Az lap adatai szerint Törökország ezen termékek exportja meredeken emelkedett a teljes körű invázió után, havi körülbelül hárommillió dollárról 2022 decemberében elérve a csúcsot, mintegy 38 millió dollárt. Az idei év augusztusában, a legfrissebb elérhető adatok szerint, ez az összeg már csak 4,1 millió dollár volt.
A lap összefoglalója szerint a közvetlen kereskedelem közelmúltbeli csökkenése részben annak tulajdonítható, hogy egyes harctéri áruk exportja Törökországból közvetítő országokba, például Kazahsztánba és Azerbajdzsánba tolódott át, mielőtt azok végül Oroszországba érkeznének. Az új török kereskedelmi korlátozások nem érintik az ezekbe az országokba irányuló exportot.
Kína marad Törökország legjelentősebb beszállítója
A cikk rámutat, hogy bár Törökország lépése jelentős, továbbra is Kína marad ezen kiemelt fontosságú áruk legjelentősebb beszállítója, amely 2024 júliusában 377 millió dollár értékben szállított Oroszországba. India exportja Oroszország felé szintén ugrásszerűen megnőtt, majdnem havi százmillió dollárra, ami szinte teljes egészében a számítógépek és számítástechnikai alkatrészek, köztük kínai összeszerelésű Apple számítógépek és mesterséges intelligencia-központú adatközpontokhoz szánt csúcskategóriás szerverek hirtelen megnövekedett exportjának köszönhető.
A lap írása rávilágít arra a komplex geopolitikai helyzetre, amelyben Törökország lavírozni kényszerül. Egyfelől igyekszik fenntartani jó kapcsolatait Oroszországgal, másfelől nem akarja kockáztatni a nyugati szövetségeseivel, különösen az Egyesült Államokkal való viszonyát. Erdogan török elnök korábban potenciális békeközvetítőként pozicionálta magát az ukrajnai háborúban, miközben meleg kapcsolatokat ápolt Putyinnal. A mostani lépés azonban azt mutatja, hogy Törökország kénytelen volt engedni az amerikai nyomásnak, még ha ezt nem is kívánja nyilvánosan beismerni.
Ez a fejlemény várhatóan további feszültségeket okoz majd Ankara és Moszkva között, miközben az Egyesült Államok és szövetségesei üdvözölni fogják Törökország döntését. A kérdés az, hogy Oroszország hogyan reagál majd erre a lépésre, és milyen hatással lesz ez a török–orosz kapcsolatokra hosszabb távon. Az is kérdéses, hogy Törökország képes lesz-e fenntartani ezt a kettős játékot, vagy végül kénytelen lesz egyértelműbben állást foglalnia nyugati szövetségi rendszer mellett.
A cikk rámutat arra is, hogy bár Törökország lépése jelentős, a globális ellátási láncok összetettsége miatt továbbra is nehéz lesz teljesen megakadályozni, hogy kulcsfontosságú technológiák eljussanak Oroszországba. A közvetítő országokon keresztül történő kereskedelem, valamint olyan nagy exportőrök, mint Kína és India folyamatos szállításai miatt az orosz hadiipar valószínűleg továbbra is hozzá fog jutni bizonyos mértékben a szükséges alkatrészekhez és technológiákhoz.
Összességében ez a fejlemény jól mutatja a nemzetközi szankciók és kereskedelmi korlátozások összetettségét és a végrehajtásuk során felmerülő kihívásokat.
2022-ben a két vezető találkozásakor Erdogan hosszasan megvárakoztatta Putyin elnököt.
