Az elmúlt évtizedben az amerikai elitegyetemek professzorai aggasztó tendenciát figyeltek meg: a hallgatók egyre inkább küszködnek a kötelező olvasmányokkal – számol be róla a The Atlantic amerikai magazin. Nicholas Dames, a Columbia Egyetem irodalomprofesszora szerint a diákok immár úgy érkeznek az egyetemre, hogy nem tudnak elejétől a végéig elolvasni egy könyvet. Mint elmondta, az okra az egyik diákjával folytatott beszélgetés világított rá, aki szerint a középiskolában soha nem kérték tőle, hogy elolvasson egy teljes könyvet, helyette inkább kivonatokat, verseket és cikkeket olvastatnak.
A probléma nem csak a Columbia Egyetemen jelentkezik. Számos más neves intézményben, mint a Princeton, a Virginia Egyetem vagy a Georgetown, hasonló tapasztalatokról számolnak be az oktatók. A diákok nehezen tudnak koncentrálni hosszabb szövegekre, szűkebb a szókincsük, és kevésbé kitartóak a kihívást jelentő olvasmányokkal szemben.
A jelenség egyik nyilvánvaló magyarázata az okostelefonok elterjedése. A tinédzserek folyamatos figyelemelterelésnek vannak kitéve, ami megnehezíti a hosszú, elmélyült olvasást. Az adatok azt mutatják, hogy a középiskolások egyre kevesebb könyvet olvasnak szabadidejükben, kedvtelésből.
Az oktatási rendszer változásai is hozzájárultak a problémához. A rövid, informatív szövegekre és a standardizált tesztekre fókuszáló oktatási programok miatt sok iskolában a teljes könyvek helyett rövidebb szövegrészleteket olvastatnak a diákokkal.
A probléma már az alsóbb szintű oktatásban kezdődik, hiszen a kétévente végzett országos felmérések következetesen azt mutatják, hogy az amerikai gyerekek kétharmada nem tud készségszinten olvasni – mutat rá a Scientific American tudományos hírportál cikke.
A helyzet olyan súlyossá vált, hogy egyes egyetemi professzorok kénytelenek csökkenteni az olvasmánylistákat és az elvárásaikat. Például a Berkeley Egyetemen Victoria Kahn professzor a korábbi heti 200 oldal helyett most már alig feleannyit ad fel olvasásra. A Columbia Egyetemen is módosították a kötelező olvasmányok listáját, hogy több időt hagyjanak az egyes művek alaposabb feldolgozására.
A probléma nem csupán készségbeli, hanem értékrendbeli változást is tükröz. A mai diákok jobban aggódnak a karrierlehetőségeik miatt, és kevésbé tartják fontosnak a könyvolvasást. Sokan úgy tekintenek rá, mint egy elavult tevékenységre, hasonlóan a bakelitlemezek hallgatásához.
A helyzet súlyos következményekkel járhat. Az olvasás nemcsak a kiadók számára fontos, hanem azért is, mert fejleszti az empátiát, a kritikus gondolkodást és az önreflexiót. Az elmélyült olvasás olyan mentális készségeket stimulál, amelyeket a felületes vagy rövidebb szövegek olvasása nem tud helyettesíteni.
Bár a helyzet aggasztó, néhány professzor látja a változás előnyeit is. A rövidebb művek lehetővé teszik a nyelv finomságainak alaposabb vizsgálatát, és az oktatók több időt fordíthatnak arra, hogy megtanítsák a diákoknak, hogyan olvassanak hatékonyan.
Borítókép: Könyvet olvasó lány (Illusztráció, forrás: Pixabay)
