Itthon is nagy érdeklődés övezi az amerikai elnökválasztás kampányát, sokan várják izgatottan az eredményeket. Azonban november 5-én törvényhozási választásokat is tartanak az USA-ban, és ezek eredménye alapvetően határozza majd meg a 2025. január 20-án beiktatásra kerülő új elnök mozgásterét – olvasható a Mandiner cikkében, amelyet Szikra Levente, az Alapjogokért Központ vezető elemzője írt.
A szakértő elmagyarázta, hogy az Egyesült Államok törvényhozása kétkamarás. A felsőház a Szenátus, melynek 100 tagja van, minden állam egységesen két szenátort választ. E kamara különlegessége, hogy nem egyszerre szavaznak a választók minden tagjáról, hanem kétévente a mandátumok egyharmada kerül sorra, így egy szenátort hat évre választanak meg. Az alsóház a képviselőház, melynek 435 tagját csak két évre választják az amerikaiak, azaz minden alkalommal a teljes testületről újra szavaznak.
Itt a képviselet lakosságarányos, tehát minél népesebb egy állam, annál több képviselője van.

A két kamara nem teljesen egyforma jelentőséggel bír. A képviselőház normális viszonyok között a kevésbé fontos, ugyanis a jelentős kinevezések (miniszterek, nagykövetek, bírók) nem érintik, így alapesetben csak a törvényalkotásban és esetleg vizsgálóbizottságok felállításában van szerepe. Egészen más a helyzet válság idején: elég csak arra gondolni, hogy az elnök elleni alkotmányos vádeljárást (impeachment) kizárólag itt lehet kezdeményezni.
A felsőháznak csak az eljárás későbbi szakaszában van köze ehhez, mindig az alsóházból indul a folyamat. De van még egy, kevésbé ismert szerepe a képviselőháznak: ha egyetlen elnökjelölt sem szerzi meg a minimálisan szükséges 270 elektori szavazatot, akkor itt dől el, ki lesz az államfő.
Ugyan utoljára a 19. században volt arra példa, hogy a képviselőházra maradt az elnök megválasztása, teljesen nem lehet kizárni ezt az eshetőséget. Előfordulhat ugyanis, hogy Donald Trump és Kamala Harris is 269 elektori szavazatot szerez, azaz döntetlen alakul ki közöttük. Ekkor jön képbe a képviselőház, amely eldönti a meccset kettejük között, mégpedig nem is akárhogy. Ebben a különleges helyzetben nem egyenként szavaznak a képviselők, hanem államonként, hiszen az elnökválasztás logikája szerint nem az emberek, hanem az államok választanak államfőt.
Ez az indok magyarázza az európai szemmel igen furcsának tartott elektori rendszer létezését is,
így nem meglepő, hogy annak kiegészítője, a képviselőházi elnökválasztás is eszerint működik.