A világ legnagyobb szennyezői távol maradnak a klímacsúcstól

Az azerbajdzsáni ENSZ-klímacsúcson (COP29) a világ legnagyobb kibocsátói közül senki nem jelent meg vezetői szinten, miközben a résztvevők figyelme a klímafinanszírozás megoldására irányul. A konferencián jelen lévő országok vezetői felhívták a figyelmet a klímaváltozás súlyos hatásaira és az éghajlati igazságosság szükségességére, miközben a világ nagyhatalmai távol maradtak.

2024. 11. 13. 6:47
A világ vezetői és küldöttei, köztük Antonio Guterres, az ENSZ főtitkára, Ilham Alijev azerbajdzsáni elnök és Recep Tayyip Erdogan török elnök az ENSZ klímakonferenciáján (COP29).
A világ vezetői és küldöttei, köztük Antonio Guterres, az ENSZ főtitkára, Ilham Alijev azerbajdzsáni elnök és Recep Tayyip Erdogan török elnök az ENSZ klímakonferenciáján (COP29). Fotó: AFP
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

A klímaválság újabb, döntő fontosságú összejövetelére került sor Azerbajdzsánban, ahol az ENSZ évenkénti klímakonferenciáján számos vezető vett részt. Azonban a világ legnagyobb szennyezői – köztük az Egyesült Államok, Kína, India és Indonézia – vezetői szinten nem képviseltették magukat, ami sokak szerint az éghajlatváltozás elleni politikai akarat hiányát tükrözi. 

Azok, akik felelősek mindezért, távol maradtak

– nyilatkozta Alekszandr Lukasenka, fehérorosz elnök, miközben a résztvevők többsége a klímaváltozás súlyos hatásairól beszélt.

António Guterres ENSZ-főtitkár beszédében kijelentette, hogy a világ egy „klímavédelmi katasztrófa mesterművét” szemléli, de felvillantotta a reményt is, amikor rámutatott a tiszta energiaforradalom előretörésére. Szerinte nincs olyan hatalom, amely ezt meg tudná állítani, utalva ezzel az Egyesült Államokban várható politikai változásokra.

A hiányzó vezetők távolléte miatt az ENSZ tisztviselői arra emlékeztettek, hogy minden ország képviselteti magát, és hogy a klímacsúcs céljai továbbra is elérhetők. A konferencia középpontjában idén a klímafinanszírozás állt, amely során gazdagabb országoknak kellene támogatniuk a klímaváltozás káros hatásainak kitett országokat. 

A fejlődő országokból álló G77 blokk például rekordösszeget, 1,3 billió dolláros éves klímafinanszírozást követelt, hogy igazságosabb feltételek között nézhessenek szembe az éghajlati kihívásokkal.

A klímacsúcson részt vevő brit miniszterelnök, Keir Starmer bejelentette, hogy az Egyesült Királyság 2035-re 81 százalékkal csökkenti az 1990-es szinthez képest a kibocsátásait. E lépést számos környezetvédő üdvözölte, remélve, hogy más országok is követik majd a példáját.

Eközben több kisebb, de klímaveszélynek kitett ország vezetője is felszólalt, hangsúlyozva a gyors és drasztikus cselekvés szükségességét. A Marshall-szigetek elnöke, Hilda Heine figyelmeztetett: 

Az idő ítéletet mond majd azokon, akik nem lépnek a változás útjára.

Borítókép: A világ vezetői és küldöttei, köztük António Guterres, az ENSZ főtitkára, Ilham Alijev azerbajdzsáni elnök és Recep Tayyip Erdogan török elnök az ENSZ klímakonferenciáján (COP29) (Fotó: AFP)

A téma legfrissebb hírei

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.