Nemzetközi elemzők általában azon a véleményen vannak, hogy Trump gazdaságpolitikája ártani fog Európának, hiszen ígért intézkedései között bőven szerepelnek európai vállalatok termékeire kivetett vámok is, amennyiben azok nem létesítenek gyárat az Egyesült Államokban. Ami ebből feltétlen igaz, hogy az USA gazdaságpolitikájára – és ez nem mellesleg független lett volna a választások eredményétől – jellemző egy protekcionista fordulás, hiszen ugyanúgy, ahogy nekünk, számukra is fontos a gazdasági biztonság. Utóbbi az Európai Politikai Közösség (EPK) budapesti csúcstalálkozónak is az egyik fontos témája volt – fogalmazott lapunknak Stefán Csaba. A Magyar Külügyi Intézet kutatója hozzátette:
Több okból még nem lefutott kérdés, hogy Európa valóban olyan rosszul jár, mint ahogy azt egyes pesszimisták hangoztatják. Egyrészről a Trump győzelmére adott reakciók alapján az EU vezetői (Von der Leyen, németek, franciák stb.) bár némi óvatossággal, de mégis pozitívan álltak hozzá a transzatlanti kapcsolatok jövőjéhez – jelezve, hogy együtt akarnak dolgozni Trumppal.
Másodszor is, Trumpnak sem érdeke kiszúrni a szövetségeseivel: az amerikai érdek az az, hogy a szövetség szövetség maradjon, és Európa ne kezdjen el Kína felé kacsingatni – emelte ki a szakértő. Hozzátette: harmadszor pedig jogos amerikai elvárás és nem mellesleg európai érdek, hogy az EU (és tágabb értelemben természetesen Európa) a saját lábára álljon és végre megvalósítsa a kontinens stratégiai autonómiáját.
Stefán Csaba úgy fogalmazott,
a stratégiai autonómia elérése egy Trump-adminisztrációval ironikusan könnyebb lehet, hiszen remélhetőleg pont akkora nyomás fog ránk helyeződni, hogy végre ebbe az irányba mozduljunk el.
A stratégiai autonómiába pedig beletartozik egy pragmatikus kereskedelempolitika, ami nemcsak segíti a versenyképességet, hanem egyébként ugyanúgy lehetővé teszi a jó transzatlanti kapcsolatokat. Egy szó mint száz, a második Trump adminisztráció kihívás lesz Európa számára, de nem olyan kihívás, amivel nem lehetne a transzatlanti kapcsolatok romlása nélkül megbirkózni.
Stefán Csaba kiemelte, a pragmatikus kereskedelempolitikai sok mindennek a kulcsa, a magyar kormány ezt konnektivitásnak nevezi, az Európai Politikai Közösség kíváló fóruma ennek.
Mint kifejtette, ha csak a szomszédba nézünk, Szerbiában tervbe van egy lítiumbánya megnyitása. A lítium egy olyan ritkaföldfém, amely elengedhetetlen az akkumulátorgyártáshoz, ezáltal az elektromos autók gyártásához is. Az autóipar pedig kulcsfontosságú a versenyképesség megtartásához. Megint csak a szomszédba menve, az EPK mint fórum kiváló hely arra, hogy az EU újraindítsa gazdasági kapcsolatait az Egyesült Királysággal.
– De a kulcsfontosságú energiaellátás kérdését nézzük, tudva, hogy az olcsó energia az alapja a versenyképességen túl szinte minden gazdasági kérdésnek is, akkor is ez a csúcstalálkozó alkalmas török, kaukázusi, például az azeri vezetőkkel való egyeztetésre, hiszen előbbin keresztül jönnek át Európába energiaellátást biztosító vezetékek és utóbbi lett az orosz–ukrán háború után Európa egyik legnagyobb energiabeszállítója
– tette hozzá.
A szakértő arról is beszélt, hogy Törökországgal lehetőség van közös fegyverfejlesztésre a védelmi ipar terén, amit a versenyképességgel foglalkozó Draghi-jelentés is külön kiemel, mint annak egyik kulcsa.
Ezt azért teszi, mert a védelmi ipar az innováció egyik táptalaja – nem véletlen, hogy a bizottság egy ideje már tervezi, hogy feloldja azon korlátozását, hogy csak civil felhasználású innovációt hajlandó pénzügyileg támogatni.
– Ezzel a sok példával mind azt akarom illusztrálni, hogy milyen fontos is valójában a nem EU-s országokkal való partnerség a versenyképesség kérdésében – jegyezte meg a szakértő.
Borítókép: Donald Trump (Fotó: AFP)
