Gomboljuk újra a magyar–német kapcsolatok mellényét!

Bár szoros történelmi kapcsolat van Németország és Magyarország között, az elmúlt időszakban nem volt könnyű a két állam kapcsolata. Ez tükröződik a két ország lakosságának egymásról alkotott véleményét vizsgáló Német–Magyar Barométer idei eredményeiben is, amelyeket Németországban és Magyarországon is bemutatott a Konrad Adenauer Stiftung és a Nézőpont Intézet. Bár az adatok nem szívderítők, azért akadnak optimizmusra okot adó momentumok is.

Mráz Ágoston Sámuel, a Nézőpont Intézet igazgatója és Hermann Binkert, az INSA-Consulere ügyvezető igazgatója a Német-Magyar Barométer eredményeinek bemutatóján. Fotó: Kovács Tamás Forrás: MTI

Ha ezen belül a különböző területeket nézzük, a magyarok a németekben a nők és a nemzeti kisebbségek jogainak tiszteletben tartását becsülik legjobban, nem tartják azonban megfelelőnek azt, ahogyan a migráció kérdését kezelik.

A németek a magyar gazdaságpolitikát kedvezően ítélik meg, az Ukrajnával kapcsolatos politikáról viszont lesújtó véleménnyel vannak.

Az elmúlt négy évben a magyaroknál csökkent azoknak a véleménye, akik jónak tartják a kétoldalú kapcsolatokat, a németeknél azonban valamelyest növekedett. Összességében a németek 53 százaléka és a magyarok 47 százaléka tartja inkább rossznak a kétoldalú kapcsolatokat.

A kutatók három területet azonosítottak, amelyek felelősek a két nép elidegenedéséért és a megértés hiányáért. Az első a kormányok megítélése. Míg a magyarok közel egyformán látják hibásnak a magyar és a német kormányt a kapcsolatok állapotában, a németek egyértelműen a magyar kormányt okolják ezért.

A második az orosz–ukrán háború megítélésében jelentkező különbség. Ebben a tekintetben mindkét fél a másik ország kormányát okolja a véleménykülönbségek miatt. Hasonló a helyzet az európai vízióval kapcsolatban, mindkét országban az emberek nagyjából fele utasítja el a másik ország vezetőinek álláspontját.

De ki vagy mi áll a vélemények ilyen fokú eltérése mögött? A módszertani korlátok dacára a két intézet egy igen részletes médiatanulmányt készített. A magyar sajtóban a vizsgált időszakban 2206 cikket találtak a német szövetségi kormányról, amelyek közül 265 (12 százalék) volt kritikus. Ezzel szemben a német sajtó 1109 alkalommal írt a magyar kormányról, ebből 734, azaz a cikkek 66 százaléka volt kritikus.

Mielőtt temetnénk a két ország közti jó viszonyt, akadnak azért biztató jelek is. A berlini fal leomlásának 35. évfordulója alkalmából idén arra is rákérdeztek a felmérés során, hogy mekkora volt Magyarország szerepe a berlini fal leomlásában. Ezt nagyon hasonlóan látja a két ország lakossága, mindkét országban a válaszadók valamivel több mint fele tartotta ezt a szerepet lényegesnek.

Magyarország már a vasfüggöny és a berlini fal leomlása előtt is a határ által szétszakított német családok találkozásainak helyszíne volt, Helmut Kohl akkori német kancellár pedig egyenesen úgy fogalmazott, hogy a magyarok ütötték ki az első téglát a berlini falból – emlékeztetett Michael Winzer, a Konrad Adenauer Stiftung magyarországi irodájának vezetője.

Szintén bizakodásra ad okot az a kérdés, amely a másik nemzet tagjainak elfogadását vizsgálta bizonyos szerepekben. Ebből az derül ki, hogy mind a németek, mind a magyarok szívesen dolgoznak együtt a másik nép tagjaival, sőt akár a családjukba is beengednék őket.

Végezetül mindkét országban többségben voltak azok, akik fontosnak tartják a kétoldalú kapcsolatok elmélyítését, Magyarországon egyenesen az emberek háromnegyede vélekedik így. Németországban a kormánykoalíció két héttel ezelőtti összeomlása óta sok minden bizonytalan, ez viszont esélyt is jelent, hiszen van esély a vélemények megváltoztatására pozitív irányba. A februári választások után felálló új kormányra vár, hogy újragombolja a német–magyar mellényt.

Borítókép: Mráz Ágoston Sámuel, a Nézőpont Intézet igazgatója és Hermann Binkert, az INSA-Consulere ügyvezető igazgatója a Német–Magyar Barométer eredményeinek bemutatóján (Fotó: MTI/Kovács Tamás)