A Közel-Kelet aktuális kérdéseiről rendezett kerekasztal-beszélgetést a Neumann János Egyetem Eurázsia Központja, a Magyar-Kínai Fiatalok Baráti Egyesülete, a Milton Friedman Egyetem Nemzetközi és Politikatudományi Tanszéke és a Budapesti Corvinus Egyetem Gyakorlati Diplomácia Szakkollégiuma. Az esemény során Csicsmann László, a Budapesti Corvinus Egyetem, Corvinus Center for Contemporary Asia Studies Corvinus Institute for Advanced Studies igazgatója, Miletics Péter, elemző, a Milton Friedman Egyetem óraadó oktatója, valamint Seremet Sándor, a Neumann János Egyetem Eurázsia Központja, illetve a Magyar Külügyi Intézet vezető kutatója arra a régió jelenlegi helyzetét és lehetséges jövőjét meghatározó kérdésekre kereste a választ.
A közel-keleti térség az utóbbi másfél évtizedben jelentős átalakuláson ment keresztül. Az Egyesült Államok mellett erősödött a térségben Kína, Oroszország, az EU és India befolyása, és a globális hatalmak hajlamosak úgy viselkedni a régióban, mintha helyi államok lennének – mutatott rá Csicsmann László. Az Egyesült Államok látszólag visszahúzódik, de ennek ellenére megmaradt a térség biztonságért felelős tényezőnek, és nem úgy néz ki, mintha ezt a szerepet bárki is át akarná venni tőle.
Az 2023. október 7-i izraeli terrortámadás óta az Egyesült Államok katonai jelenléte ugyan növekedett a Közel-Keleten, a politikai jelenléte viszont olyannyira nem, hogy nemrégiben Jordánia még csak fogadni sem volt hajlandó Antony Blinken külügyminisztert.
Van egyfajta rivalizálás a nagyhatalmak között, és míg az Egyesült Államok nem szorul rá a térség kőolajára, Kína a saját importjának felét innen szerzi be, és India is hasonlóan függ a régiótól – magyarázta Csicsmann László.
A szakértő szerint a palesztin kérdés globális kérdéssé vált, ennek ellenére nem ez a térség fő szervezőelve. A különböző államok inkább eszközként használják.
Seremet Sándor szerint míg az Egyesült Államok korábban partneri viszonyra törekedett a Közel-Kelet országaival, később olyan dolgokba nyúlt bele, ami a helyieknek nagyon nem tetszett. Ezzel szemben Kína és Oroszország nem próbálja megmondani ezeknek az államoknak, hogy milyen legyen a berendezkedésük – emelte ki.
Az pedig, hogy a hegemón arcot veszít, lehetőséget ad a korábban szófogadó országoknak, hogy ne legyenek azok – tette hozzá.
A Hezbollah katonailag ugyan meggyengült, ideológiailag és politikailag azonban egyáltalán nem – mutatott rá Csicsmann László. Libanonban már az október 7-i események előtt is igen nehéz volt a gazdasági helyzet, a Hezbollah pedig félállami szereplővé nőtte ki magát, az ország kormányában is részt vesz. A mostani események miatt egyes szakértők arra figyelmeztetnek, hogy akár az 1975-ben kezdődött polgárháború is visszatérhet, ez pedig senkinek sem érdeke. Még Izraelnek sem, ugyanis akár radikálisabb elemek hatalomra kerüléséhez is vezethet.
Gázával ugyanakkor senki sem foglalkozik, nincs regionális mechanizmus a helyzet kezelésére és a tűzszünet sem oldja meg a helyzetet, és egyelőre senki sem tudja, hogy ki fog rendet tenni és hogyan – világított rá a szakértő.
Míg Izrael hajlamos alulmérni az őt fenyegető kihívásokat, más országok a zsidó állam képességeit mérték alul – hívta fel a figyelmet Miletics Péter. A zsidó állam csapásai porig rombolták Irán orosz légvédelmi rendszereit, ami az iráni nemzeti büszkeségen is nyomot hagyott, azonban jelenleg mindkét ország tartózkodik a komolyabb eszkalációtól. Ez valószínűleg annak is köszönhető, hogy egy teljesen lángba boruló Közel-Kelet egyik nagyhatalmi partnernek sem érdeke – tette hozzá.
Borítókép: Nehéz megoldást találni a Közel-Kelet égető problémáira (Illusztráció, forrás: AFP)
