A történelem során Izland számos jelentős vulkánkitörést élt meg, amelyek közül néhány globális hatásokkal is járt. A Laki vulkán kitörése 1783-ban például hatalmas mennyiségű kén-dioxidot juttatott a légkörbe, ami jelentős klímaváltozást okozott Európában, éhínséget és betegségeket eredményezve. A közelmúltban, 2010-ben az Eyjafjallajökull vulkán kitörése a légi közlekedést bénította meg Európa-szerte, hatalmas gazdasági károkat okozva.
1973. január 23-án egy korábban ismeretlen hasadék nyílt meg a földben Heimaey szigetén, alig egy mérföldre Vestmannaeyjar városától, amely akkoriban mintegy 5000 lakost számlált. Egy napon belül a sziget teljes lakosságát sikeresen evakuálták, és a geológusok megkezdték a kitörés monitorozását. Az újonnan kialakult vulkán hat hónapig működött, hamuval borítva Vestmannaeyjar nagy részét, több száz házat elpusztítva, és lávafolyamokat indítva a kikötő felé, ami a víz hőmérsékletét 44°C-ra emelte.
A lávafolyamok közvetlen károkat okoznak az épületekben, az utakban és az egyéb infrastruktúrában. A forró láva megolvasztja és elpusztítja minden útját álló objektumot. A vulkáni hamu pedig károsíthatja a mezőgazdaságot, a légzési problémákat okozhat, és elzárhatja az utakat. A vulkáni gázok, mint a kén-dioxid és a hidrogén-szulfid, szintén veszélyesek lehetnek az emberi egészségre és a környezetre.
A négyezer fős Grindavík lakosait legutóbb januárban menekítették ki elővigyázatosságból, amikor a magma előrenyomulása a földkéreg alatt több száz földrengést idézett elő, ami a vulkáni kitörés előjele. A földmozgás több kárt okozott a városban, repedések keletkeztek az utakban és az épületekben.
Az izlandi hatóságok folyamatosan figyelik a vulkáni aktivitást, és evakuációs terveket készítettek, valamint egyéb biztonsági intézkedésekről döntöttek a vulkánkitörések hatásainak enyhítésére. A kutatók pedig igyekeznek pontosabb előrejelzéseket készíteni, hogy minimalizálják a károkat.
Borítókép: Láva és füst tör fel egy vulkánból Grindavík közelében. (Fotó: AFP)
