A politikusok az Európai Unió és a nyugat-balkáni országok csúcstalálkozóját követő közös sajtótájékoztatójukon rámutattak arra, hogy az utóbbi években a bővítéspolitika új lendületet kapott, hozzátéve, hogy a csatlakozás előtt álló, még meglévő akadályok lebontásán közösen fognak dolgozni.
A mai csúcstalálkozón világossá vált, hogy az Európai Unió és a Nyugat-Balkán ugyanabba az európai családba tartozik
– szögezte le Costa, emlékeztetve arra, hogy minden egyes ország, amely már csatlakozott az EU-hoz, fellendülésen ment át.
Ez Európa ígérete a gazdasági jólétre
– fogalmazott.
Costa aláhúzta továbbá, hogy a bővítés emellett geostratégiai befektetés is a békébe, a stabilitásba és a biztonságba, a nyugat-balkáni térség országaiban élők pedig az elkövetkezendő tíz évben meg fogják tapasztalni a gazdasági fejlődés előnyeit, a többi között új munkahelyek formájában is.
A csatlakozási folyamattal összefüggésben leszögezte: továbbra is a „szakaszos és fenntartható” reformokra kell összpontosítani a csatlakozni kívánó országokban.
Mint mondta, az utóbbi években jelentős fejlődést tapasztaltak a térségben, elsősorban Montenegró és Albánia részéről.
Ki kell használnunk a pillanatot és meg kell teremteni minden szükséges feltételt a bővítésre
– jelentette ki, hozzátéve: a Nyugat-Balkán jövője az EU-ban van.
Ursula von der Leyen rámutatott arra, hogy az utóbbi évek kihívásai – a koronavírus-világjárvány, valamint az ukrajnai háború – felgyorsították a bővítési folyamatokat.
Már nem elég egyszerűen nyitva hagyni az ajtót a csatlakozni kívánók számára, aktívan közelebb is kell hoznunk őket magunkhoz
– jelentette ki.
Mint mondta, a nyugat-balkáni államokkal két prioritást szem előtt tartva folytatják az együttműködést, az egyik maga az EU-s bővítés, a másik pedig ezen országoknak az EU-s piacba történő fokozatos integrációja.
A bővítésre kitérve Von der Leyen kiemelte, hogy a héten a többi között újabb három bővítési fejezetet sikerült lezárni Montenegróval, megnyitották a külkapcsolatokról szóló klasztert Albániával.
A bővítés működik, ezt a történelem bizonyítja
– szögezte le, példaként pedig az 1995-ös, valamint a 2004-es bővítéseket említette, amelyek az EU-t erősebbé tették.
Figyelmeztetett mindazonáltal, hogy a siker nem pusztán a felkészültségen múlik; mint mondta, mindkét félnek felkészültnek kell lennie. A jövőbeni tagállamoknak fel kell készülnie a tagsággal járó felelősségekre, az EU-nak pedig szintén fel kell készülnie „a kibővült családra”.
A geopolitikai helyzetre való tekintettel megduplázzuk erőfeszítéseinket ama tekintetben, hogy fejlődni akaró partnereinknek támogatást nyújtsunk
– jelentette ki, példaként a 2020-ban elfogadott, a nyugat-balkáni régiót harmincmilliárd euróval támogatandó tervet emelve ki.
Mint mondta, a növekedési terv közelebb hozza az EU-hoz a nyugat-balkáni országok gazdaságát, amely jelenleg az uniós átlag 35 százaléka.
Von der Leyen méltatta továbbá a nyugat-balkáni országok egymás között ápolt gazdasági kapcsolatainak mélyülését és mindkét vezető egyetértett abban, hogy segíteni kell ezen államokat abban is, hogy elsimítsák az egymás közötti ellentéteket.
Borítókép: Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke és Antonio Costa, az Európai Tanács elnöke Brüsszelben, Belgiumban 2024. december 18-án (Fotó: AFP)
