Közel-Kelet
Noha a karácsony a Közel-Keleten egy kisebbségi vallás ünnepe, öt arab országban – Szíriában, Szudánban, Jordániában, Libanonban és Irakban – hivatalosan is elismerik, és bizonyos mértékig az egész régióban ünneplik. Az olyan országok, mint Egyiptom, Jordánia, Libanon, Palesztina és az Egyesült Arab Emírségek a nyugatihoz hasonló módon ünneplik, beleértve a fák díszítését, az épületek és utcák megvilágítását, az ünnepi partikat, valamint a keresztény családdal, barátokkal, szomszédokkal és munkatársakkal való ajándékcserét.
A „karácsony” arabul, ˁeid al-milaad „a születés ünnepe”, a „születés” alatt természetesen Jézus Krisztusé. Ha a határozott névelőt kihagyjuk – ˁeid milaad – a jelentés egyszerűen „születésnap” (szó szerint: „születés ünnepe”).
Az ortodox arab keresztények a régebbi Julianus-naptárt használják, amely szerint a karácsony napja náluk január 7., míg a többi közel-keleti keresztény a Gergely-naptár szerint december 25-én ünnepli. Egyiptomban több mint tízmillió keresztény él, ami az ország lakosságának körülbelül tíz százalékát teszi ki, és a Közel-Kelet legnagyobb keresztény lakosságát alkotják. A legtöbb egyiptomi keresztény a kopt ortodox egyházhoz tartozik, és különleges karácsonyi hagyományokkal rendelkezik. Az ortodox egyházhoz tartozva, szintén január 7-én ünneplik a karácsonyt, ahol a böjtöt 45 napon át tartják november 25-től január 6-ig.
Irakban a karácsony egyedülálló alkalom a keresztények számára; az ünnepek, szokások bensőségesen átélt vallásos jellegűek. A karácsonyi hagyomány Irakban és néha Szíriában is magában foglalja a kiszáradt tövises ágak máglyáját.
A tüzet azt követően gyújtják meg, hogy a gyerekek elmondják a betlehemes történetet, amelyet gyertyafénynél olvasnak fel a Zsoltárok könyvéből. A gyertyákat ezután a tövisek meggyújtására használják. A palesztin keresztény családok ilyenkor összegyűlnek, házi készítésű édességeket esznek egy csésze kávé mellett, meglátogatják barátaikat és családjukat.
Dubaiban nem munkaszüneti nap, ami azt jelenti, hogy szinte minden nyitva van karácsony napján. Az éttermektől a bevásárlóközpontokig ilyenkor jelentősen megnövekszik a forgalom.
A karácsony ott inkább „partinap”. Decemberben enyhe és kellemes időjárás uralkodik, a nappali átlaghőmérséklet 24–26°C, a hűvösebb estéken pedig 15–18°C körül alakul. Tökéletes idő a szabadtéri a rekkenő nyári hőség nélküli tevékenységekhez.
Ami igazán meglepő, a szaúdi főváros szupermarketjei ma már színes karácsonyi díszeket és fákat kínálnak, Rijád legjobb szállodái pedig átgondoltan magukévá teszik a szezon kulináris és dekorációs hagyományait ünnepi témájú villásreggelikkel, szezonális menükkel és pezsgő ünnepi bemutatókkal. (Az iszlám szent városaiban, Mekkában és Medinában ezt természetesen elképzelhetetlen.)
Sok muszlim valóban úgy érzi, hogy azzal, hogy ünnepli vagy akár elismeri a karácsonyi ünnepet, szembe megy a hitével. A mértékadó iszlám tanítása ezt kifejezetten tiltja.
Ami nem ellenségeskedést jelent, hanem a saját vallási határok betartását. Az iszlámban Jézus Mária fia, Isa ibn Maryam néven ismert, és tiszteletreméltó prófétaként tekintenek rá. A kereszténységhez hasonlóan a muszlimok is hiszik, hogy Jézus a Messiás. (Egy muszlim Messiással – al-Mehdi – együtt, aki majd az idők végezete előtt jön el). A muszlimoknak azonban Mohamed próféta élete és tanítása a követendő példa. Érdekesség, hogy a muszlimok hite szerint a két próféta, Mohamed és Jézus valóban találkozott egymással. A Korán 25-ször említi Jézust, és 34-szer édesanyja, Maryam nevét.
Az iszlámban két fő ünnepet ünnepelnek a muszlimok világszerte: eid al-fitr és eid al-adha. Mindkét ünnep időpontját a holdi iszlám naptár határozza meg, amely a Hold ciklusán alapul, és így eltérve az európai Gergely-naptártól, minden évben más napra esik.
Az iszlám előírásaik nem tiltják, hogy karácsonykor ajándékot fogadjanak el egy nem muszlimtól, mivel ez nem tekinthető az abban való részvételnek vagy a keresztény ünnep elfogadásának, inkább jóindulatként értelmezendő, azzal a céllal, hogy megnyíljon a keresztény az iszlám felé. Ami a karácsonyi ételeket illeti, Libanonban a töltött szőlőlevél, a vara’ davali, az ünnepi lakomán sem hiányozhat. A szokásos pulyka mellett (fűszeres rizzsel és dióval megszórva) a kibbeh bil sayniyyeh mellett egy bulguros és húsos pite is a karácsonyi étkezés része. Palesztinában gyakran fogyasztott étel karácsonykor a maftoul, egy húslevesben főzött palesztin kuszkusz, amelyet hússal, csicseriborsóval és zöldségekkel fogyasztanak.
(A gyorselemzést készítette: Klemensits Péter, Nagy Angelina, Sárkány László, Szakáli Máté)
Borítókép: Karácsonyfa meggyújtási ünnepség a Marriott Hotelben, Katmanduban, Nepálban, 2024. december 1-jén (Fotó: AFP)