A NATO jövőjéről tartott kerekasztal-beszélgetést a Magyar Atlanti Tanács (MAT). A beszélgetés résztvevői Benkő Tibor korábbi honvédelmi miniszter, Fodor Gábor volt országgyűlési képviselő, korábbi miniszter, Sztáray Péter, a Külgazdasági és Külügyminisztérium államtitkára, Takács Attila altábornagy, a Honvéd Vezérkar főnökének területvédelmi helyettese, Csóti György, a MAT elnöke, valamint Gyarmati István korábbi nagykövet, a MAT főtitkára voltak.
Donald Trump elnöksége felgyorsíthatja az új világrend kikristályosodását, a NATO pedig visszatérhet a védelmi szervezet jellegéhez, és kisebb szerepet játszhat majd a világpolitikában – mondta el Csóti György. Trump elvárja majd Európától a nagyobb hozzájárulást, ugyanakkor Európa ezáltal önállóbbá válhat – tette hozzá.
A NATO fennállásának 75 éve alatt több fejlődési szakaszon is átment – emelte ki Benkő Tibor. A szervezet a fénykorát a hidegháború alatt élte, az orosz–ukrán háború kitörésével pedig új szakasz kezdődött a történetében. A korábbi miniszter kiemelte, hogy a 2010-es évek elején még létezett párbeszéd Oroszországgal, azonban később ez elhalt, ami nagy hiba volt, a párbeszéd ugyanis lehetőség.
Fodor Gábor szerint felértékelődhet a NATO, és szorosabb együttműködés jöhet az Egyesült Államok és Európa között a következő években. Ugyanakkor Európának az az érdeke, hogy a katonai potenciálja növekedjen. Az Egyesült Államokat nem fogja tudni kiváltani a védelem terén, azonban nem mindegy, hogy teljesen alárendelt szerepet játszik-e, vagy legalább bizonyos területeken mellérendelt lesz.
Ha hamarosan valamilyen béke vagy tűzszünet lesz az orosz–ukrán háborúban, az is felvet bizonyos kérdéseket. Ukrajna valószínűleg nem tud majd területi veszteség nélkül kijönni a konfliktusból, ez viszont sok tekintetben felrúgja az Európában évtizedek óta uralkodó status quót, ez pedig új kérdéseket vet majd fel a NATO számára is, és új kihívások elé is állítja a szervezetet.
Jelenleg két intézményi átmenet zajlik párhuzamosan, az új Európai Bizottság megalakulása és az amerikai elnökváltás, és mindkettőnek van hatása a NATO-ra – hangsúlyozta Sztáray Péter. Emmanuel Macron korábbi szavaival szemben a NATO jelenleg nem egy „agyhalott szervezet”, ellenkezőleg, jó állapotban van. Tagjait összeköti a hosszú távú közös érdek, amelyet az európai országok számára a katonai képességek jelentenek, míg az Egyesült Államok számára a politikai és értékközösség, illetve az Európa jelentette stratégiai mélység.
Donald Trump elkötelezett a szervezet iránt, de egy jó NATO-t akar, potyautasok nélkül – húzta alá az államtitkár, hozzátéve, hogy legalább nyolc tagállam még mindig nem teljesítette a tíz évvel ezelőtt tett vállalást, miszerint a GDP két százalékát védelmi kiadásokra fordítják, sőt van olyan ország, amely továbbra is csak 1,2 százaléknál tart.
Ami a NATO-nak az orosz–ukrán háborúhoz való viszonyát illeti, a magyar kormány ellenzi egyes országok azon törekvését, hogy közelebb vigyék a szervezetet a konfliktushoz – utalt Sztáray Péter arra az áprilisi döntésre, amellyel a NATO magára vállalta az ukrán hadsereg kiképzésének és felfegyverzésének koordinálását, és amelyben Magyarország nem vesz részt.
Oroszország viszont a háború után is itt lesz a szomszédban, tehát szükség lesz egyfajta modus vivendire. Korábban is voltak már megállapodások, bár ezek jelenleg nem működnek, viszont meg kell teremteni a viszony intézményi kereteit is, amihez például az EBESZ szolgálhat megoldásul.
Takács Attila szerint a hadviselés változik, amihez a NATO-nak is alkalmazkodnia kell. A negyedik generációs háborúk legfontosabb ismérve, hogy lerövidült a háborúhoz vezető út. Maga az intenzív fegyveres konfliktus lehet rövid is, de hosszú is, a konszolidációs időszak azonban mindenképpen évtizedeket vehet igénybe. Ez azt jelenti, hogy Ukrajnában is igen hosszú lesz a helyreállítás időszaka. Bárhogy ér is véget a háború, Ukrajna húsz-harminc évre puskaporos hordó marad.