Az elmúlt napokban komoly belpolitikai feszültséget váltott ki, hogy a kereszténydemokrata Friedrich Merz, a német konzervatív CDU kancellárjelöltje a német parlament elé terjesztette a határellenőrzés visszaállításáról szóló törvényjavaslatot. A szavazáson végül a Bundestag a CDU/CSU ötpontos terve mellett tette le voksát. A liberális FDP mellett az Alternatíva Németországért (AfD) is támogatta a javaslatot.
Mit jelent a meghozott döntés?
A CDU elfogadott indítványa felszólítja a szövetségi kormányt, hogy szervezzen átfogó ellenőrzéseket a német határokon. Jogilag még nem kötelező érvényű. Az, hogy mégis ekkora figyelmet kap, annak köszönhető, hogy az ellenzék szavazataival került elfogadásra, írta a Tagesschau.
Az FDP, az AfD és több független képviselő is felszólalt mellette, a jelenlegi kormánypártok a Szociáldemokrata Párt (SPD) és a Zöldek, valamint a Baloldal is ellene volt. A baloldali Sahra Wagenknecht Szövetség (BSW) tartózkodott.
A tegnapi szavazás az nem egy törvény, hanem egyelőre egy politikai szándéknyilatkozat, amely felhívja a német kormányt egy cselekvési tervre.
– mondta el lapunknak a Magyar–Német Intézet igazgatója, Bauer Bence.
Arról szól, hogy a határ mentén ellenőrzések legyenek, és az érkező migránsokat akár vissza is lehessen utasítani, tette hozzá a szakértő. Bauer Bence szerint ugyanez szerepel a 32 évvel ezelőtt ilyen irányban módosított német alaptörvényben is, hogy aki biztonságos harmadik országból érkezik, azt vissza lehet utasítani a határnál. Most ezt szavazta meg a CDU a Bundestagban 348-344 arányban, és ezért nagy a felháborodás.
Ennek értelmében először realizálódott a Bundestagban a jelenlévő polgári többség, amit a CDU/CSU, az FDP és az AfD alkot, azaz megvan az áhított jobboldali többség
– hangsúlyozta a szakértő.
Friedrich Merz a szavazás után azt hangoztatta, hogy sajnálja, hogy nem a demokratikus pártokkal, azaz a baloldallal sikerült többséget alkotni, de ez pénteken lesz érdekes, hiszen akkor már tényleg a törvényről szavaznak, és akkor ugyanúgy kialakulhat ez a jobboldali többség – mutatott rá Bauer Bence.
A történtek akár azt is jelenthetik, hogy leomolhat a tűzfal az AfD irányában. A politikai karantén oldódik, és már azt sem tartom kizártnak, hogy valamikor hosszú tárgyalások után a februári parlamenti választás után akár összejöhet egy CDU/CSU vezette kisebbségi kormány az AfD külső támogatásával.
– mondta a szakértő.
Ausztriában soha nem volt olyan nagy politikai karantén a Szabadságpárt ellen, mint Németországban az AfD-vel szemben, némi dinamika azonban kirajzolódhat az osztrák fejleményekből
– mondta Bauer Bence.
Ki gondolta volna még néhány héttel ezelőtt, hogy a CDU egy indítványt, egy törvénytervezetet fog a Bundestag elé terjeszteni, mindezt a közelmúltbéli aschaffenburgi késeléses merénylet hatására. A félelem, hogy ennek hatására tovább erősödik az AfD, taktikai lépésre késztethette a CDU-t, ez lehetett a legfőbb motiváció.
– tette hozzá.
Bauer Bence arra is emlékeztetett, hogy a tavaly szeptemberi tartományi választások előtt a baloldali kormány kitoloncolt több mint száz afgán menedékkérőt, amit korábban elutasított, ám a politikai érdeke akkor mást diktált.
Németország áttörés előtt áll, hiszen most már megvan a politikai akarat is, hogy ezeket az állampolgárok számára kiemelten fontos dolgokat, a migráció kérdését megfogják, amit egyébként az állampolgárok 80-90 százaléka támogat, a kormányzó szociáldemokraták szavazóinak nagy része is.
Friedrich Merz tegnap azt is deklarálta, hogy a Scholz vezette jelenlegi szociáldemokrata–zöld kormány nem reprezentálja a németek véleményét, és ez a helyzetértékelés már hónapok óta igaz. Egy kérdés, hogy miért csak most, miért nem korábban.
– összegezte Bauer Bence.
A szövetségi belügyminisztérium szerint tavaly 20 084 embert toloncoltak ki Németországból, 22 százalékkal többet, mint 2023-ban. Az egyik probléma azonban az, hogy sokan, akiknek el kellett volna hagyniuk az országot – beleértve a bűnözőket is – végül tovább maradnak.
Úgy tűnik, lassan ebből lett elege a németeknek.
